A The Journal of Neuroscience című folyóiratban ismertetett technika azonban csak azoknál a földimókusoknál működött, amelyeket a hibernációs idejük alatt ébresztettek fel a kutatók. Az ébresztéshez a Fairbanksben működő Alaszka Egyetem kutatói koffeinhez hasonló anyagot adtak a földimókusoknak, az év más szakaszaiban pedig egy másik vegyületet kaptak az állatok. Eközben arra kerestek választ a szakemberek, hogy sikerül-e módszerükkel serkenteni az állatok agyának azt a területét, amelytől az adenozin molekulák receptorokhoz kapcsolódása függ.
Mint Tulasi Jinka kutatásvezető elmondta, az elálmosodás és hibernálódás akkor következik be, amikor az adenozin molekulák az agyban lévő receptorokhoz kötődnek, az anyag ugyanis csökkenti az idegsejtek aktivitását. Hibernálódás közben az állatok testhőmérséklete igen alacsony, sejtjeik oxigénfelvétele kicsi, mégsem szenvednek agykárosodást. Ha ugyanezt a folyamatot embereknél is meg tudnák ismételni, az lehetővé tenné, hogy a hirtelen szívleállás vagy szélütés miatt bekövetkező légzésleállás ne károsítsa az agyat.
A felébresztett, majd „kezelt” földimókusnál sikerült a módszerrel elérni azt a nyári álomnak is nevezett szunnyadó állapotot, amikor a sejtek oxigénfogyasztása csupán egy százaléka a nyugalmi anyagcseréhez tartozó szintnek, testhőmérsékletük pedig a megfagyáshoz közelített. A szokásos hibernációs időszakon kívül azonban hatból csak két állatnál működött a technika, nyáron pedig egyiknél sem. „Először mutattuk meg, hogy az adenozin receptorok aktiválása a sarki földimókusoknál a hibernálási időszakban elegendő a »nyári álom« kiváltásához” – összegezte Jinka. A következő lépésben a kutatók patkányokon tesztelik a módszert, amelyek ilyen jellegű élettani folyamatai közelebb állnak az emberéhez.
(MTI)
origo.hu
Az ukránok azt állítják, hogy a Voks 2025-nek semmi köze a magyar emberek valós véleményéhez
