A városok terjeszkedése hatalmas globális károkkal járhat

A városok robbanásszerű növekedése az elkövetkező két évtizedben jelentős kockázattal jár az embersiég és a globális környezet számára is egy augusztusban publikált elemzés szerint.

Wunderli László
2011. 08. 23. 5:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amerikai egyetemek kutatói azt jósolják, hogy a Föld városainak területe 2030-ra körülbelül egy Mongólia nagyságú ország területével, azaz több mint másfél millió négyzetkilométerrel fog megnövekedni, hogy kiszolgálhassa az addigra az 1,47 milliárd emberrel megnövekedett városi lakosságot.

Valószínűleg azok a városok fognak nagyobb ütemben növekedni, amelyekre leginkább jellemző a biológiai sokféleség – mondja Karen Seto, a tanulmány vezető szerzője, városi környezettel foglalkozó egyetemi docens. Ezeknek a városoknak a területe erdőkre, szavannákra, partvidékekre, vagyis érzékeny és sérülékeny területekre fog kiterjedni, ez irányba fognak terjeszkedni.

Veszélyes területek

A tanulmány szerint a partok menti városi területek sokkal gyorsabb ütemben terjeszkednek. „Az összes biológiai helyszín közül, ahol a városok növekedhetnek, a partok a legsérülékenyebbek, hiszen itt az emberek és az infrastruktúra ki vannak téve az áradásoknak, szökőárnak, hurrikánoknak és egyéb különböző környzeti hatásoknak” – világított rá Seto.

A tanulmány egy kezdeti becslést ad arról, hogy a városi területek világszerte milyen gyorsan növekednek, illetve hogy milyen gyorsan fognak majd növekedni a jövőben. „Sokat tudunk a városi populáció növekedésének globális mintáiról, de jóval kevesebbet arról, hogy ezek a területek hogyan változnak” – tette hozzá Seto, majd elmondta: „Az urbanizáció következtében a talajban végbemenő változások rengeteg környzeti változást okoznak, kezdve az élőhelyek elvesztésétől a mezőgazdasági területek átalakulásán át a helyi és a regionális klíma megváltozásáig.”

A kutatók olyan lektorált kutatásokat is megvizsgáltak, amelyek szatellites adatokat használtak arra, hogy feltérképezzék a városi területek növekedését, és azt találták, hogy 1970-től 2000-ig ezen területek nagysága legalább 58 ezer négyzetkilométerrel növekedett. Ez nagyjából Ohio felének, vagyis egy közepes amerikai állam területe felének felel meg.

A valóság jóval túlmutat az eredményeken

„Ez a szám hatalmas, de valójában a városi területek növekedése sokkal nagyobb annál, amit a mi analízisünk mutat, mivel a vizsgálatok során mi csak azokra a publikált tanulmányokra támaszkodtunk, amelyek szatellit adatokon alapulnak” – világított rá Seto. „A 48 legnépesebb várost tanulmányoztuk szatellit segítséségével és tettük közzé a tanulmány eredményeit. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nem követtük nyomon a világ legnagyobb városainak több mint felét, vagyis azok fizikai növekedését.”

Kínában a területi növekedést a feltörekvő középosztály idézi elő, míg Indiában és Afrikában elsősorban a lakosság növekedése implikálja. A növekvő bevételek magukkal hozzák az emberek igényét nagyobb otthonokra, városi fejlődésre, amelynek komoly hatása van a környzetre, hiszen a város terjeszkedésével csökken az erdők és a szén-dioxid felvételére és átalakítására képes növények száma, valamint növekszik a városok energiaigénye.

(sciencedaily.com)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.