Augusztus 5-étől minden megváltozik + Videó + Képek

A pénteken útnak induló, a NASA új, Juno-missziója fényt deríthet a planéták királyának számító „gázóriás”, a Jupiter összes titkára – írja a Space.com tudományos hírportál.

A Jupiter a maga 142 984 kilométeres egyenlítői átmérőjével a Naprendszer legnagyobb bolygója, főleg hidrogén és hélium alkotja. Nevét a római főistenről kapta. A Juno-misszió augusztus 5-én veszi kezdetét, amelynek elsődleges célja, hogy az emberiség megértse a bolygó történetét, kialakulásának folyamatát.



„A misszió segítségével a Jupiterrel kapcsolatos ismereteink bővülhetnek, képesek leszünk megérteni az egész Naprendszer kialakulását, képet kapunk a világegyetem történetéről” – mondta el Scott Bolton kutatásvezető, a San Antonióban található Research Institute igazgatója. „Ha a program véget ér, megtudjuk, hogyan jutottunk el idáig” – fűzte hozzá.

Az olyan óriásbolygók, amelyeket más csillagok körül fedeztek fel, jól körülírják a Jupiter tulajdonságait. Ennek köszönhetően a többi óriásbolygót is gyakran Jupiter-típusúnak nevezik a tudományban. Érdekesség, hogy léteznek a Jupiternél sokkal nagyobb úgynevezett exobolygók is, bár ezeknek a többségéről a szakemberek úgy vélekednek, hogy szintén „gázóriások”.

A Research Institue igazgatója rámutatott: a Jupiter és a Szaturnusz nagyban hozzájárult a Naprendszer „helyes működéséhez”, így ahhoz is, hogy a bolygók megtartsák pályájukat. A Juno ötéves körutazásra indul, amelynek során feltérképezi a „gázóriás” mágneses és gravitációs mezőit, felfedve ezzel a bolygó belső szerkezetét.

A misszió által is górcső alá vett Jupiter anyagát tekintve olyan, mint a Nap. A pontos kialakulása még nem ismert. Az biztos, hogy ha tömege nagyobb lenne a jelenleginél, összeroskadna. Nem meglepő tehát, hogy néhány tudós sikertelen csillagnak is nevezi.

Ha a Juno érzékelné a Jupiter nehézelemeit, az alapjaiban változtatná meg a Naprendszerről alkotott nézeteinket. Soha nem látott mélységekben fogja vizsgálni a bolygó hőmérsékletét és légköri összetételét. A mért adatokból az is ki fog derülni, hogy mennyi vizet tartalmaz a golyóbis és milyen szerves vegyületek alkották a korai Naprendszert. Rengeteg dolgot nem tudunk, így például azt sem, hogy a Földön miként jelentek meg az óceánok és a tengerek – mondta el Scott Bolton.



A Juno űrszonda

(Fotók: space.com)

A Jupiter mágneses mezője a legerősebb a Naprendszerben. Mélyen a bolygó légkörében a hidrogéngáz a nagy nyomásnak köszönhetően összepréselődik, ami egy elektromosan vezető fémes hidrogént eredményez. A Jupiter a forgása miatt úgy viselkedik, mint egy gigantikus dinamó, amely egy hatalmas mágneses mezőt generál.

Az űrszondát titánfalak védik majd meg a hatalmas sugárzástól. Erre azért is van szükség, mert a Juno közvetlenül a Jupiter körül kialakult plazmatartományból vételez mintát. „Olyan lesz, mint egy nagy páncélozott tank” – vélekedett Bolton. A Juno mindezek mellett vizsgálja majd a Jupiter auróráját is, amely a mágneses pólusoknál, a magnetoszféra és a napszél részecskéinek interakciójából jön létre.

(space.com, wikipedia.com)