A pennsylvaniai egyetemi klinika kutatói 3300 olyan beteget vontak be vizsgálataikba, akik heves mellkasi panaszokkal jelentkeztek a kórház sürgősségi ambulanciáján. A fájdalom erősségét tízes skálán értékelnék, amelyen a 0 a fájdalom teljes hiányát jelentette, a 10 viszont igen erős fájdalmakat takart. A tudósok további 30 napon át követték nyomon a páciensek sorsát, hogy kiderítsék, kiknél jelentkeznek további szívproblémák.
Mint kiderült, a legerősebb mellkasi fájdalmakkal panaszkodó betegek esetében semmivel sem volt nagyobb az infarktus vagy egy későbbi szívroham valószínűsége a következő 30 napban, mint azoknál, akiknél kevésbé kifejezettek voltak a tünetek. Az egy óránál hosszabb ideig fennálló fájdalom sem volt megbízhatóbb indikátor. Ráadásul – mint a szakemberek rámutatnak – a szívrohamot kísérő fájdalom nem mindig a mellkasban jelentkezik, előfordulhat, hogy a bal karba, a hasba vagy akár az alsó állkapocsba sugárzik ki.
A félrediagnosztizált akut szívinfarktusos esetek adják az orvosi műhibaperek 30 százalékát – jegyzik meg a tanulmány szerzői, akik szerint a szívrohamok 2-5 százalékát nem ismerik fel a sürgősségi ambulancián, és hazaengedik a betegeket.
Ám míg a mellkasi fájdalom hevességét nem lehet a szívinfarktus megbízható indikátorának tekinteni, jelzés lehet a betegek megjelenése a sürgősségi ambulancián. „A betegek nem foglalkoznak a mellkasi fájdalommal addig, míg a tünetek eléggé súlyossá nem válnak ahhoz, hogy orvosi segítséget kérjenek. A heves mellkasi fájdalom nem feltétlenül a szívinfarktus tünete, de azt jelzi, hogy valami komoly baj lehet” – húzza alá James Feldman, a Bostoni Gyógyászati Központ sürgősségi osztályának orvosa, aki nem volt részese a vizsgálatnak.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás beszólt Magyar Péternek: „Ilyen a Barátok közt”
