Az év nagy részét sötétségben töltötték

A kutya nagyságú dinoszauruszok csontszerkezete, amelyek a Déli-sark környékén éltek, s az év jelentős részét sötétségben töltötték, nem különbözött a világ más tájain élt fajtársaikétól – derítette ki egy amerikai kutató, aki vizsgálatai eredményeit a PLoS One tudományos folyóiratban publikálták.

A dinoszauruszok csontjai gyakran tartalmaznak növekedési „gyűrűket”, pontosabban vonalakat (Lines of Arrested Growth): a LAG-eket a lassú és gyors növekedési periódusok hozzák létre. Számos tanulmány a növekedési gyűrűk segítségével számítja ki a dinoszauruszok korát. A mostani kutatás ellentmond annak a 13 évvel ezelőtti vizsgálatnak, amely szerint a Déli-pólus dinoszauruszainak némelyike a sötét hónapokat téli álomba merülve vészelte át, míg mások egész évben aktívak voltak. Az életmódbeli különbségre az 1998-as tanulmány három szerzője – két ausztrál és egy dél-afrikai kutató – szerint az „évgyűrűk” megléte, vagy hiánya alapján lehet következtetni – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon.

Holly Woodward, a Montanai Állami Egyetem doktoranduszhallgatója, a tanulmány társszerzője a Melbourne-i Múzeumban 17 olyan dinoszaurusz csontszövetét vizsgálta, amelyek a 122 millió és 100 millió évvel ezelőtti periódusban éltek. Egy kivételével a dinoszauruszok növényevők voltak, s az összes a Déli-pólus környékén élt, abban a térségben, amely a jelenlegi Victoria állam területe. A kutatásban részt vett a 13 évvel ezelőtti csontelemzéseket végző három tudós is. A vizsgálat az összes dinoszaurusznál kimutatta az „évgyűrűket”, kivéve egy fiatal egyedet, amely az egyéves kort sem élte meg. Mivel a korábbi hibernációs hipotézis a LAG-ek meglétén vagy hiányán alapult, a legújabb kutatás megcáfolta az elméletet.

„Az egységes csontszerkezet megmagyarázza, hogy miként voltak képesek a dinoszauruszok 160 millió éven át uralni a Földet. Amennyiben élettanilag valami különbözőséget szeretnénk találni az őshüllők között, ezt az extrém körülmények között élő dinoszauruszoknál, például a Déli-sarkot benépesítők között lelhetnénk a legnagyobb valószínűséggel meg. A csontszövetek tanúsága szerint viszont az antarktiszi dinoszauruszok élettanilag nem különböztek a világ más pontjain élő fajtársaiktól” – hangsúlyozta Holly Woodward, rámutatva: a ma élő állatok csontszövetének vizsgálata arról tanúskodik, hogy az évgyűrűk„ évente képződnek, függetlenül attól, hogy milyen szélességi fokon és milyen éghajlaton élnek.

„A fa évgyűrűihez hasonlatosan a LAG-ek az állat életkoráról tanúskodnak, így hiányuk arra utal, hogy az adott dinoszaurusz-egyed egyévesnél fiatalabb volt” – fogalmazott Holly Woodward. Mint hozzátette: kutatásai nem jelentik azt, hogy a Déli-póluson élő dinoszauruszoknál nem alakultak ki sajátságos magatartásbéli, életmódbeli alkalmazkodási mechanizmusaik, ám ezek nem hagytak nyomot a csontszövetben. „Nem mindent jegyzett fel a csontszövet” – hangsúlyozta Holly Woodward.

(MTI)