Robert Braun, a Csiro ausztrál állami kutatóintézet szakértője szerint ennek oka az, hogy egyre kevesebb a csillagok kialakulásáért felelős molekuláris gáz: a szükséges gáz egyharmada már felhasználódott.
A szakértők a Földtől mintegy ötmilliárd fényévnyi távolságra lévő galaxisok fénysűrűségét hasonlították össze a közeli univerzummal, hogy megfigyeljék, mennyi gázt tartalmaznak és milyen sebességgel alakulnak ki bennük új csillagok. A vizsgálatból kiderült, hogy a galaxisokban tízszer kevesebb gáz áll rendelkezésre a csillagok alakulásához.
A tudósok szerint a jelenség oka, hogy nyolcmilliárd éve változások következtek be az univerzum domináns erőit illetően. Megváltozott a sötét energia vonzási ereje, ez pedig az univerzum kiterjedéséhez vezetett.
Braun kifejtette: míg a nehézségi energia nyilvánvalóan vonzza a tárgyakat, a sötét energia taszítóan hat. A galaxis ezáltal kevesebb gázt képes vonzani, ami a csillagok kialakulásának lassulásához vezet. A változás folyamata nagyon lassan játszódik le, egy emberi életben nem is, megközelítőleg egymilliárd év alatt észlelhető.
A szakértők eredményeiket részletesen a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklapban fogják bemutatni.
(MTI)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
