Pria ugyanis arra gondolt, hogy mi lenne, ha műanyagok környezetében vizsgálná a három évvel korábban Ecuadorban gyűjtött endofit szervezeteket. Ezek az endofit szervezetek baktériumok vagy gombák, amelyek életüket vagy legalábbis egy részét a növényi szövetekben töltik el, de úgy, hogy nem tesznek kárt bennük. Miután megszerezte a doktori fokozatot, Anand évfolyamtársai folytatták a kísérletet, és Jeffrey Huang azt vizsgálta, hogy a megtalált gombák képesek-e reakcióba lépni a műanyagokkal, nevezetesen megbontani a kémiai kötéseket.
Jonathan Russell pedig azt a feladatot vállalta magára, hogy megkeresi a poliuretánok lebontásához leghatásosabb enzimeket. A poliuretánokat használják fel a leginkább a szintetikus rostok feldolgozásához, elektronikus eszközökhöz vagy a hőszigetelő habszivacshoz. Russell a vizsgálatok közben egyszer csak felfedezte, hogy eltűnt az egyik Petri-csésze, amit az egyes tenyészetekhez használnak. Az egyik gomba, a Pestalotiopsis microspora lebontotta a műanyagot. Viszont egyelőre csak ez az egy gomba képes rá és csak részben, valamint csak oxigén nélkül, ami feltétlenül fontos a leendő hulladékok szempontjából.
Kaury Lucera, a tanszék tanára elégedetten állapította meg, hogy milyen csodálatos eredményt érnek el a diákok, ha találékonyságot kérnek tőlük. A műanyagok lebontása mindig is sok fejtörést okozott a tudománynak. A bevásárlók csak rövid ideig használják a műanyag zacskókat vagy szatyrokat, de évszázadokig tart, amíg maguktól lebomlanak. És ha a tengerbe kerülnek, akkor gyakran madarak gyomrában végzik, amitől azok természetesen elpusztulnak. Russell figyelmeztette a sajtót, hogy a felfedezés még nem az egyedüli üdvözítő megoldás, hanem csak egy apró lépés. A hallgatók másik csoportja most már azokat a gombákat vizsgálja, amelyek a jóval nehezebben lebontható műanyagokat, például a polisztrirolt képesek lebontani.
A kutatást a Howard Hughes Orvosi Intézet fedezte, és eredményei elolvashatók az Applied and Environmental Microbiology című szakfolyóiratban.
(BBC)
Gombák oldhatják meg Földünk egyik legnagyobb problémáját
A Yale Egyetem biokémia- és molekuláris biológia tanszékének diákjai szakmai gyakorlatukon jártak Amazónia őserdeiben, és az egyik diáklány, Pria Anand gondolt egy merészet. Most már biztos, hogy világra szóló találmány lesz belőle.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!