Keith Wilcox és munkatársai érdekes vizsgálatsorozatot folytattak annak tanulmányozására, hogy milyen módon és mértékben befolyásolja ízlelésünket és azután alkotott véleményünket az, hogy mit mondtak nekünk kóstolás előtt.
A vásárlás lélektanának kutatói bizonyították, hogy ha valakinek megkóstolás előtt azt mondják, hogy a csokoládé Svájcban készült, kivétel nélkül úgy érzi, hogy ez finomabb, mint ha azt mondták neki, hogy a csemege kínai. Ám, ha csak a a kóstolás után tudták meg az édesség eredetét, a legtöbb vizsgált személy a kínai csokit szerette jobban. Az már teljesen mindegy, hogy a letört csokoládé kocka valójában ugyanaz az amerikai tucatárú volt.
A vizsgált személyek egyetemi hallgatók voltak. „Ha a vizsgálat előtt azt közölték velük, hogy a csokoládé Svájcból való, a csokoládégyártás csúcsaként közismert svájci csokit érezték finomabbnak, mint a kínainak mondott szeletkét” – mondta a vizsgálat vezetője. Ha viszont a megkóstolás után közölték velük, hogy amit ettek, az kínai volt, jobbnak érezték, mint a svájcit, mert a kínai árútól eredetileg rosszabbat vártak.
A kutatók ugyanezzel magyarázták Boston egyik borkereskedésében folytatott vizsgálatukat, ahol 21-72 éves törzsvásárlók kaptak borkóstolót. Ha a kóstolás előtt az olasz vagy az indiai bor között lehetett választani, a törzsvendégek az olasznak mondott pohár után mondták, hogy az jobb, mint az indiai. Ha kortyintás után fedték fel a bor eredetét, a vendégek jobbnak minősítették a híresnek aligha minősíthető indiait.
A vizsgálók egyébként azért választottak az összehasonlításhoz a népszerű és híres olasz borhoz az indiait, mert mint megjegyezték: India jelentős területe ideális szőlőtermesztésre és most robbanásszerűen készülnek az indiai borok, melyek a szakértők szerint is rendkívül jó minőségűek.
(MTI)

Politikai inkorrektség turbófokozaton – itt a legfrissebb Politikai Hobbista!