Kisbolygót neveztek el Kossuth Lajosról

Újabb magyar felfedezésű kisbolygók névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), ennek eredményeként kisbolygót kapott Kossuth Lajos, Hofi Géza, André Kertész, valamint Timothy R. Bedding, a Sydney-i Egyetem professzora, és egy-egy aszteroidát neveztek el Kincsemről, valamint a Badacsonyról is.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvasható, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete együttműködésében indították 1997-ben a kisbolygó-megfigyelési programot, amelynek keretében eddig ezernél több aszteroidát fedeztek fel. Ezek jó részét a Konkoly Obszervatórium piszkés-tetői állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az egyetem volt hallgatói és kutatói, illetve a csillagda munkatársai. Több tucat égitestet sikerült felfedezni a NASA aszteroidakutató programjának (NEAT – Near-Earth Asteroid Tracking) archívumában is.

Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs fedezte fel 2003. november 5-én a 450 millió kilométer távolságban lévő, 5,38 éves keringési idejű 4-5 kilométer átmérőjű kisbolygót, a 90376-os sorszámú aszteroida sokévi névtelenség után kapta a Kossuth nevet. „Azért pont ez az égitest, mert a sorrendben következő magyar felfedezésű kisbolygó, a 91024-es sorszámú a keresztségben a Széchenyi nevet kapta, így a listáinkban egymás után szerepelhet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc két emblematikus figurája” – olvasható a csillagászati honlapon.

André Kertész (1894–1985) magyar származású világhírű fotóművészről nevezték el azt az égitestet, amelyet Sárneczky Krisztián azonosított a NEAT program 2002. március 12-i felvételein. A kisbolygóöv külső részén, 450 millió kilométeres távolságban található égitest 5,27 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője 2-3 kilométer lehet.

Kiss László és Sárneczky Krisztián fedezte fel 2008-ban Ausztráliából, a Siding Spring Obszervatórium egyméteres távcsövével azt 2-3 kilométer átmérőjű, ötéves keringési idejű kisbolygót, amely Timothy R. Beddingről, a Sydney-i Egyetem professzoráról, a Nap-típusú csillagrezgések tudoráról kapta a nevét.

Szintén Sárneczky Krisztián találta a Hofigéza kisbolygót; a Kossuth-díjas előadóművészről elnevezett égitest átmérője 1-2 kilométer, és 3,38 év alatt kerüli meg a Napot. Badacsonyról nevezték azt az 1-2 kilométeres égitestet, amely 360 millió kilométerre található a Naptól, és 3,7 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. Kisbolygót neveztek el Kincsemről, a csodakancáról, amely egy 3-4 kilométeres égitestet „kapott”. Mindkét aszteroidát ugyancsak Sárneczky Krisztián fedezte fel.

(MTI)