Különleges lábnyomok a tengerparton

Antarktiszi dinoszauruszok lábnyomait fedezték fel Ausztráliában, Victoria államban a tengerparton, amelyek remények szerint segítenek feltárni, hogy milyen volt az állatok életmódja a 105 millió évvel ezelőtt bekövetkezett legutolsó globális felmelegedés időszakában.

MNO
2011. 08. 10. 16:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A mai Victoria állam tengerparti része az a terület, amelyen keresztül kapcsolódott egykoron Ausztrália az Antarktiszhoz. A 115 millió és 105 millió évvel ezelőtti időszakban, amikor az átlagos hőmérséklet lényegesen magasabb volt a mainál, dinoszauruszok népesítették be a sarkvidéki térséget – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. (A felfedezésről az Alcheringa folyóiratban számoltak be amerikai és ausztrál kutatók.)

„Ezekből a lábnyomokból következtethetünk arra, hogyan alkalmazkodtak a dinoszauruszok az antarktiszi ökorendszerekhez ebben a fontos földtörténeti korszakban” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Anthony Martin, az Emory Egyetem paleontológusa, a fosszílizálódott lábnyomok, fészkek, föld alatti vackok és gubók elismert szakértője.

A dinoszauruszok háromujjú lábnyomaira Melbourne-től nyugatra bukkantak, ahol két nagy, a kora kréta időszakból származó homokkőtömb került elő. A nyomok a theropodáktól („szörnylábúaktól”) származnak – e két lábon járó dinoszauruszok csoportjához tartozó őshüllők túlnyomó része ragadozó volt. A feltételezések szerint a theropodák voltak a madarak ősei. Az egyik homokkőtömbön 15 lábnyom látható, beleértve azt a három egymást követő lenyomatot, amely a legkisebb, csirke méretű theropodától származik.

„A homokkőn látható „fodrozódás” arról tanúskodik, hogy az egykori folyó árterében feküdt. Ilyen területeken maradhattak fenn a legnagyobb valószínűséggel az antarktiszi dinoszauruszok lábnyomai” – magyarázta Martin.

A második kőtömbön nyolc lábnyomot fedeztek fel, amelyek különböző méretű theropodáktól származnak: a legnagyobb akkora lehetett, mint egy gólya, a legkisebb pedig, mint egy tyúk. Az amerikai paleontológus szerint mindkét kőtömb ugyanabból a rétegből való. Mint kiemelte, a kicsi, közepes és nagy lábnyomok három különböző faj egyedeitől származhatnak. Előfordulhat azonban, hogy egyetlen faj két felnőtt különböző nemű egyedétől, illetve egy serdülő dinoszaurusztól. „Akár egy kis dinoszauruszcsaládtól is eredhetnek” – jegyezte meg Martin, aki szerint az őshüllők nyáron vonulhattak végig a tengerparton.

Télen a talaj fagyott volt, így aligha hagyhattak lábnyomokat az őshüllők. Tavasszal a folyók kiöntöttek, és a kis termetű dinoszauruszoknak vajmi kevés esélyük volt arra, hogy átgyalogoljanak a vízen. „Kizárólag nyáron sétálhattak végig a parton” – közölte Anthony Martin.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.