Klaus Honninger, a chiclayói paleontológiai múzeum igazgatója szerint a borostyánkövek közül a legnagyobbak elérik a 12 centimétert. A leletek a miocén földtörténeti korból, a 23-5 millió évvel ezelőtti periódusból származnak.
A rovarok, amelyek egykoron a fagyanta fogságába estek, rendkívül jó állapotban maradtak fenn. Egyaránt akadnak közöttük méhek, legyek, pókok és fatetvek. A paleontológus szerint találtak olyan pókfélét is, amelynek „kutyafeje” van, négy lába pedig lényegesen hosszabb, mint a törzse. Némely borostyánkőben napraforgómagokat fedeztek fel.
„Ezek a felfedezések igen fontosak, mivel a rovarok és a napraforgómagok egyaránt az éghajlatváltozásokról árulkodnak. Szélsőséges módon alakult át a miocén korban az időjárás, aminek következtében e rovarfajok többsége kipusztult” – magyarázta Honninger.
Ugyanez a kutatócsoport fedezte fel néhány hónapja Peru északi részén, 3700 méter magasságban egy krétakori, azaz 145 millió és 65 millió évvel ezelőtti időszakból származó tintahal fosszíliáit.
(MTI)
Kutyafejű pókot is találtak
Több száz, borostyánba zárt őskori rovart fedeztek fel Peru északi részén, az Ecuadorral határos hegyvidéki dzsungelben.
2011. 08. 10. 15:13
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!