Nyakék látható a Hubble felvételén

Óriási fénylő nyakék ragyog a Hubble űrteleszkóp legújabb felvételének a középpontjában – a képződmény tizenötezer fényévnyire, a Nyíl-csillagképben található.

MNO
2011. 08. 15. 12:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kozmikus objektum, amelyet találóan Nyaklánc-ködnek neveztek el, valójában egy planetáris köd, amely egy Naphoz hasonló, „közönséges” csillag parázsló maradványaiból képződött – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik az életük vége felé ledobott gázfelhőből. Elnevezésük onnan ered, hogy a kisebb távcsövekben az óriásbolygókhoz (Jupiter, Szaturnusz) hasonlónak látszanak, de valójában semmi közük a bolygókhoz; csillagokból kilökődött anyagból alakulnak ki. A világegyetem többi objektumához képest nagyon rövid életűnek számítanak; alig néhány tízezer évig léteznek, a Tejútrendszerben jelenleg körülbelül 1500 planetáris köd ismert. Kutatásuk azért fontos, mivel a kialakulásuk, életük és haláluk során lejátszódó folyamatok megismerése segíti a világegyetem fejlődésének megértését. A Nyaklánc-köd egy hatalmas, ragyogó kör, amelyet az összesűrűsödött gáz fénylő „gyöngyszemei” alkotnak. A kozmikus ékszer átmérője 19 billió kilométert tesz ki.

A PN Go54 2–03 4 jelű planetáris ködöt két szorosan egymás körül keringő csillag hozta létre. A páros oly közel van – mindössze néhány millió kilométer választja el őket egymástól –, hogy a Hubble-felvételen egyetlen fénylő pontként látszanak a fénylő kör közepén. Mintegy tízezer évvel ezelőtt az öregedő csillagok nagyobbika kezdett felfúvódni. Egyre nagyobb és nagyobb „testméretre” tett szert, míg teljesen be nem borította társát. A kisebbik csillag, bár „bekebelezték”, mintha mi sem történt volna, tovább keringett, s egyre nagyobb forgási sebességre ösztökélte testvérét. Jelenleg a két csillag oly viharos sebességgel kering egymás körül, hogy alig több, mint egy nap alatt haladnak végig pályájukon. A nagy sebesség következtében a felfúvódott csillag gázborításának jelentős része „lehámlott” és a világűrbe áramlott ki. A centrifugális erőnek köszönhetően a gáz jelentős része a csillag egyenlítője körül gyűlt össze, gyöngyfüzért létrehozva, amelynek szemeit az összesűrűsödött gáz alkotja.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.