Óriáskráter peremén a marsjáró

Megérkezett célállomásához, a vörös bolygó óriáskrátere, a 22,5 kilométer átmérőjű Endeavour pereméhez a NASA Opportunity marsjárója, ahol a robotgeológus hétéves küldetésének eddigi legidősebb kőzeteit elemzi majd. • Az Endeavour-kráter irányába halad az Opportunity

MNO
2011. 08. 11. 13:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Mars Exploration Rover programban a NASA 2003-ban két űrszondát küldött a vörös bolygóra: a MER-A és MER-B jelzésű rovereket, valamint a hatkerekű, napenergiával működtetett marsjárókat, amelyek a Spirit és az Opportunity nevet kapták. 2004 januárjában landoltak a Mars ellenkező oldalain, egymástól több mint tízezer kilométeres távolságra. Mindkét űrszondának az volt a feladata, hogy bizonyítékokat keressen a múltbéli marsi víz létezésére. Az eredetileg néhány hónaposra tervezett missziót a NASA többször meghosszabbította.

Mindkét űrszonda fontos felfedezéseket tett, amelyek azt bizonyítják, hogy valamikor a Mars a Földre hasonlított. Légköre elég vastag volt ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, és akár bakteriális életközösségek is kifejlődhettek a bolygón. A Spirit arra is talált bizonyítékokat, hogy az őskorban termálforrások voltak a Marson. A Spirit küldetése ez év májusban fejeződött be, amikor a NASA felhagyott a próbálkozással, hogy kapcsolatba lépjen a homok fogságába esett marsjáróval. Az Opportunity a korábban vizsgált Victoria-kráter után az Endeavourt célozta meg, a két képződményt elválasztó 21 kilométeres út majd három évet vett igénybe.

Mint John Callas, a NASA marsjáró programjának menedzsere kiemelte, a kráterek a bolygó múltjáról tanúskodnak, hiszen a becsapódó aszteroidák és üstökösök vájták ki ezeket, felfedve az ősi kőzetrétegeket.

Az Endeavour a negyedik kráter, amelyet az Opportunity megvizsgál, és mind közül a legrégebbi, átmérője huszonötször múlja felül a Victoria paramétereit. Az Opportunity korábban szulfátos üledékeket vizsgált, amelyek egy valamikori nedvesebb és melegebb környezetre utalnak. „Most még idősebb kőzeteket vizsgálunk majd” – fogalmazott John Callas.

A rovereken kívül a NASA marsi „vízkereső” programjának részese a Mars Reconnaissance Orbiter (Marsi Felderítő Orbiter – MRO) űrszonda is. Az MRO felvételei alapján a napokban jutottak amerikai kutatók arra a következtetésre, hogy a nyári hónapokban a Marson látható sötét alakzatok sósvízi áramlatok lehetnek.

Novemberben indul a floridai Cape Canaveralről a NASA Curiosity (Kíváncsiság) elnevezésű marsjárója, amely lényegesen nagyobb és fejlettebb társainál. A radioaktív izotópokkal működtetett rover 2012 augusztusában landol a Marson. A 2,5 milliárd dolláros (483 milliárd forint) projekt keretében a rover a Gale-krátert vizsgálja, egy igen érdekes képződményt, ugyanis a 155 kilométer átmérőjű kráter belsejében 5 kilométeres hegy magasodik. A rétegzett szerkezetű hegy környezetében vizes eredetet feltételező agyagásványok és szulfátok fordulnak elő. A marsjáró feladata kideríteni, hogy létezhettek-e valamikor a vörös bolygón olyan feltételek, amelyek lehetővé tették a mikrobiális életformák kifejlődését.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.