Újabb érv arra, hogy más bolygón is létezhet élet

A világ legősibb, Nyugat-Ausztráliában felfedezett kövületeinek vizsgálata szerint a több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt mikroszkopikus sejtek és baktériumok képesek voltak oxigénmentes környezetben fejlődni, vagyis könnyen lehet, hogy van élet a hasonló életkörülményeket kínáló bolygókon.

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a most felfedezett kövületek idejében kénalapú életformák uralták a Földet, vagyis az élőlények oxigén helyett kénből állítottak elő energiát az anyagcsere-folyamataik során. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy hasonló életformák létezhetnek olyan bolygókon, ahol csak alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nincsen oxigén.

„Létezhetnek-e ilyen életformák a Marson? Ez könnyen elképzelhető. A mostani bizonyítékok mindenképpen bátorítók, hiszen az oxigénhiány sem jelenthet problémát a Marson” – mondta az Oxfordi Egyetemen dolgozó Martin Brasier, a leleteket felfedező kutatócsoport egyik tagja. A jól megőrzött és a szakemberek szerint egyértelműen sejtszerű szerkezetet mutató mikrokövületeket a Nyugat-Ausztrália távoli részén fekvő Strelley-medencében fedezték fel. A kutatócsoport szerint a parányi fosszíliákat a világ legősibb ismert partvonalán, a valaha felfedezett üledékes sziklák egyik legrégebbikének belsejében lévő kvarchomokszemcsék őrizték meg több milliárd éven át.

„Rendkívül pontos képet kaphatunk a kövületek koráról, mivel az őket tartalmazó sziklák két egymást követő vulkanikus tevékenység között formálódtak, ami néhány tíz millió évre leszűkíti a lehetséges korukat” – mondta a szakember.

A kövületeknek, valamint az őket tartalmazó szikláknak és azok környezetének elemzésével a szakemberek felvázolták, hogy pontosan milyen állapotok uralkodtak a Földön a most felfedezett mikroszkopikus baktériumok idejében. Bolygónk akkoriban egy forró, sötét, veszélyes hely volt, ahol állandó fenyegetést jelentettek a vulkánkitörések, valamint a meteorbecsapódások.

Az égbolt felhős és szürke lehetett, ezzel megtartva a hőt annak ellenére, hogy a Nap sokkal gyengébb volt, mint manapság. Az óceánok nagyjából 40-50 Celsius-fokosak – egy forró fürdőhöz hasonlók – lehettek. A legjelentősebb tényező azonban a rendkívül csekély oxigénmennyiség volt, mivel nem léteztek sem növények, sem algák, amelyek fotoszintetizáltak és oxigént termeltek volna – magyarázta a szakember egy telefonos interjúban.

„Ez meglehetősen pokoli képet fest az akkori állapotokról, amely a mi fajtánknak egyáltalán nem kedvező, ám a baktériumoknak tökéletes életkörülményeket jelentett” – mondta Brasier. A szakemberek jelenleg a vizsgálatuk során alkalmazott módszerek és felszerelések segítségével elemeznek újra olyan kövületeket, amelyek más kutatók szerint szintén a Földön való korai élet bizonyítékait őrzik.

(MTI)