A stressz rontja a szellemi teljesítményt

A stressz negatívan befolyásolhatja a szellemi teljesítményt, különösen, ha közvetlenül a születés után következik be – erre a következtetésre jutottak német neurobiológusok egereken végzett kísérletek alapján.

MNO
2011. 09. 23. 6:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egerek agyában végbemenő változásokért nagyrészt a stressz esetén felszabaduló CRH nevű neuropeptid, egy fehérjemolekula felelős – állapította meg a Mathias Schmidt, a németországi Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatója által vezetett csapat a Journal of Neuroscience című szaklapban, amelynek cikkét a Der Spiegel internetes kiadása ismertette. A CRH (Corticotropin-releasing Hormon) a születést követő fejlődési szakaszban elváltozásokat idézhet elő a hippokampuszban, az agy tanulásért és emlékezetért felelős területén. Az ottani magas CRH-koncentráció tehát később tanulási nehézségekhez vezethet – vonták le a következtetést a kutatók.

Az intézet szóvivője szerint az eredmények nem alkalmazhatók minden további nélkül az emberre, habár ismert, hogy a stressz az embernél is negatívan befolyásolja a tanulási képességet. A fejlődés közben a stresszhormonok nagy mennyisége komoly hatást gyakorol az agyra, mivel sok idegi összeköttetés csak a születést követően alakul ki. A kutatók ezért vizsgálták meg, hogy milyen elváltozásokat okoz a stressz esetén felszabaduló CRH ebben a kritikus fejlődési szakaszban egerek agyában. Úgy stresszelték az anyaállatot és a kölyköket, hogy túl kevés anyagot adtak nekik fészeképítésre. Azok az egerek, amelyek a születést követő második naptól egy héten át stresszes környezetben éltek, kifejlett korukban jóval elmaradtak társaiktól a tanulási képesség és az emlékezőtehetség terén.

A kifejlett állatok agyszövetében számos elváltozást lehetett felismerni. Az idegsejteknek kevesebb kapcsolatuk (szinapszisuk) volt, és plaszticitásuk, tehát az új feltételekhez való alkalmazkodási képességük is csökkent. Ezek miatt gyengébb lett a sejtek közti kommunikáció, ami magyarázhatja a csökkent tanulási és emlékezőképességet. Következő lépésként azt szeretnék kideríteni a kutatók, hogy CRH-gátlókkal meg lehet-e akadályozni vagy akár vissza lehet-e fordítani az agyi elváltozásokat. Ez esetben ezeket akár a kora gyermekkori traumák kezelésében is alkalmazni lehetne.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.