Az apák vándorlásával változott az anyanyelv

Az elődök nyelvhasználatába sokkal inkább a bevándorló férfiak, mint a nők vitték a változásokat – állapította meg a Cambridge-i Egyetem két kutatója. Peter Forster és Colin Renfrew tanulmánya a Science tudományos magazinban jelent meg.

A kutatók két genetikai marker előfordulását vizsgálták a világ számos közösségében élő több ezer ember génállományában. Az egyik marker a férfiak Y-kromoszómájához köthető, míg a másik az anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-ben található, így segítségükkel nyomon követhető a nyelv nemekre jellemző továbbadása. A tanulmányban a skandináviai vikingektől – akik elrabolt brit nőket hurcoltak magukkal Izlandra – az afrikai, indiai és polinéz törzsekig hasonló mintázatot találtak, amely azt mutatta, hogy idegen férfiak érkezése egy adott földrajzi területre jelentős befolyással van az ott beszélt nyelvre.

Renfrew ezt azzal magyarázta, hogy a gyarmatosításoknál a férfiak voltak többségben az érkezők között, akik azután a helyi közösségekből választottak asszonyt maguknak. „Amikor a szülők különböző nyelvi háttérrel rendelkeznek, sokszor az apa nyelve válhat meghatározóvá a családi csoporton belül” – tette hozzá a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portálnak nyilatkozva.

A férfiaknak ráadásul több nőtől is születtek utódaik, Dzsingisz kánról például úgy vélik, hogy több száz gyereke volt különböző anyáktól. Egy elemzés szerint a mongol hadvezér Y kromoszómához kötődő markereit ma a világ férfi lakosságának 0,5 százaléka hordozza. A legjellemzőbb példa a nyelv nemhez köthető változására a polinéz és a melanéz nyelv elterjedtsége az új-guineai partokon. Polinézia lakosai egykor a melanéz őslakosok rovására terjeszkedtek ezen a területen.

Egy nemrégiben készült genetikai vizsgálat szerint miközben a területen a polinéz mitokondriális DNS előfordulása – amely az anyához köthető – mindenütt 40-50 százalék körül van, addig az Y-kromoszóma markerének előfordulása egybeesik a polinéz nyelvet beszélő csoportokéval. Forster szerint a prehisztorikus időkben a bevándorló férfiak sokszor katonai erővel érkeztek, vagy magasabb társadalmi státust feltételeztek róluk a helyiek, például a földművelés vagy a fémművesség ismerete miatt. Részben ezzel is magyarázható, hogy az őslakos nők készségesebben vették át a bevándorló férfiak nyelvét és tették utódaik „anyanyelvévé”.

(MTI)