Korábban becsapódik a hatalmas műhold

A NASA űrszeméttel foglalkozó szakértői finomították előrejelzéseiket egy hatalmas műhold várható becsapódásáról.

Az űrügynökség szerint a hat és fél tonnás klímaszonda szeptember 23-a körül éri el a légkört, egy nappal korábban, mint eddig hitték. A kiszolgált, busz méretű UARS (Upper Atmospheric Research Satellite) szonda 1991-ben indult el és 2005-ben állt le, miután elvégezte feladatát. Idei becsapódásra számítottak, a szakemberek először a szeptember vége–október eleje közötti többhetes ablakot említették, aztán a hónap utolsó hetére finomították a dátumot.

Az ablak a NASA szerint most már három napra szűkült. A visszatérés szeptember 23-ára várható, plusz-mínusz egy nap. Az UARS hazatérése gyorsul, mivel a hét eleje óta erős növekedés figyelhető meg a szoláris aktivitásban – írta a NASA pénteki közleményében. Az egy nappal korábbi előrejelzést csütörtökön tették közzé.

A NASA szóvivője szerint az ok, ami miatt az UARS érkezésének dátuma előrébb került, a szoláris aktivitás erősödése. A Naptól érkező hatások extra légellenállást válthatnak ki a süllyedő műholdakon, mivel felhevíthetik a földi atmoszférát, mely miatt az kitágul.

A NASA számításai szerint legalább 26 nagyobb darab éli majd túl a tüzes visszatérést az atmoszférában, és éri el a felszínt. Titándarabok és fedélzeti tartályok lehetnek e törmelék között, ám az UARS szonda nem hordoz mérgező üzemanyagot. Ugyanis az összes hajtóanyagot még 2005-ben felhasználták.

A törmelék a várakozások szerint mintegy 804 kilométer hosszú területen szóródhat szét. Annak esélye, hogy valakit eltalál egy darab, 1:3200. Korábban még sosem került sor ilyen balesetre.

A NASA szakemberei arra számítanak, hogy a szonda darabjai valahol Kanada északi és Dél-Amerika déli részei közötti régióban érnek földet, mely hatalmas térséget hagy nyitva a visszatérésre. A Föld mintegy 75 százalékát borítja víz, mely miatt valószínű az óceáni érkezés.

A NASA és a Vandenberg Légierő Bázis központja szorosan követi a zuhanó műholdat, de csak két órával a légkörbe lépés előtt tudja majd megállapítani 10 ezer kilométeres hatósugarú körben, mi is lesz az aktuális földet érési zóna. A múlt héten az UARS szatellit még 230-255 kilométeres magasságban keringett. Ez a magasság napról napra csökken.

A 750 millió dolláros UARS missziót úgy tervezték, hogy az az ózont és más vegyi anyagok mennyiségét mérje a földi ózonrétegben annak érdekében, hogy jobban megismerjük, hogyan befolyásolja bolygónkat a felső atmoszféra. Emellett rögzítette a szélsebességeket és hőmérsékleteket a sztratoszférában, illetve a Naptól érkező energia mennyiségét.

(hirado.hu)