A NASA Kepler-űrteleszkópját a Discovery program részeként indították 2009. március 7-én. A Naprendszerünkön kívüli bolygók (exobolygók) után kutat úgynevezett tranzit- vagy fedési módszerrel az égbolt egy előre kiválasztott területén: a csillagok fényének parányi elhalványulását regisztrálja, amelyet a napjuk körül keringő planéták okoznak áthaladásukkor. Működésének első négy hónapjában az űrteleszkóp 1235 lehetséges idegen világot fedezett fel – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A bolygóvadász űrteleszkóp fedezte fel fedési módszerrel a Kepler–19b katalógusjelű planétát is a Lant (Lyra) csillagképben, 650 fényévnyire a Földtől. Átmérője a Föld 2,2-szerese, s 13,5 millió kilométerre kering napjától, e közelségnek „köszönhetően” a felszíni hőmérséklet 482 Celsius-fok.
A Kepler–19b elnevezésű bolygón egy év kilenc napig és hét óráig tart, ám ebben vannak eltérések – a fedések hol a vártnál 5 perccel korábban, hol pedig 5 perccel később következtek be. Ebből jöttek rá a tudósok, hogy a közelben egy másik bolygó „settenkedik”, amelynek gravitációs ereje kihatással van a Kepler–19b keringésére, hol lelassítva, hol felgyorsítva azt.
A Kepler–19c katalógusjelű bolygó az első, amelyet gravitációs módszerrel fedeztek fel, s a „lopakodóról” eddig elég kevés adat áll a rendelkezésre. Körülbelül 160 nap alatt kerüli meg központi csillagát, tömege pedig néhányszor nagyobb, mint a Földé, de előfordulhat, hogy hatszor haladja meg a Jupiterét. „Ez egy misztikus világ, de reményeink szerint megoldjuk a bolygó rejtélyeit” – hangsúlyozta David Charbonneau, a Harvard Smithsonian asztrofizikai központ kutatója, a tanulmány társszerzője.
(MTI)
origo.hu
Hadházy Ákosból nem lett új Hídember: elfogytak a követők, kipukkadt a lufi
