Már 300 millió éve jelen vannak

A vírusok már 300 millió évvel ezelőtt is megfertőzték a rovarokat – állítja egy új francia tanulmány, amely az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban (Proceedings of the National Academy of Science) látott napvilágot.

A vírusok, amelyek DNS-ből és azt körülvevő fehérjeburokból állnak, paraziták. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket: nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra is képtelenek, és élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkednek. Szaporodásukhoz a megfelelő sejtbe kell bejutniuk, hogy annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhassák magukat – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Az élősködő darazsak viszont ügyesen felhasználják saját hasznukra a szervezetükbe beépült vírusokat. A rovarok a vírusgének felhasználásával olyan vírusszerű részecskéket „gyártanak”, amelyek toxintermelő géneket tartalmaznak. Ezt a darazsak a hernyókba „fecskendezik be”, amikor bejuttatják beléjük a petéiket. A fertőzött hernyók a továbbiakban a darázspeték inkubátoraként működnek, miközben szervezetük a befecskendezett gének által vezérelt mérget termel. Utóbbi nemcsak a „béranya” immunrendszerét blokkolja, meggátolva ezáltal a peték „kilökődését”, hanem megbénítja a hernyót, s megakadályozza annak bebábozódását.

A Tours-i Egyetem kutatói Elisabeth Herniouval az élen megkísérelték megállapítani, hogy a vírusok mikor fertőzték meg először a rovarokat. Ehhez a darazsakban élősködő, „röghöz kötött” vírusokat összehasonlították olyan „szabadon élő” rokonkórokozókkal, amelyek nem építik be génjeiket a gazdaszervezet genomjába. A két vírusféleség genomjának 10-15 százaléka egyezett. A továbbiakban a különböző darázscsaládokban élősködő különféle vírustörzseket hasonlították össze, s arra a következtetésre jutottak, hogy a rovarokba beépült kórokozók legkevesebb százmillió évvel ezelőtt váltak el „szabadon élő” unokatestvéreiktől.

Ennek alapján a kutatók kiszámították a két vírusféleség közös ősének a korát. Adataik szerint a „szabadon élő” vírusok 222 millió évvel ezelőtt jelentek meg, míg a „röghöz kötöttek” 190 millió évvel ezelőtt. Összevetve a „szabadon élő” vírusokat egy másik „rokonnal”, a Baculoviridae víruscsaláddal, a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a két csoport 310 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.

Az őskori vírusok genomja hasonlatos volt a modern vírusokéhoz. „A kutatásaink során vizsgált génekkel már a 300 millió évvel ezelőtti ősök is rendelkeztek. Ezek a vírusok jelen voltak a dinoszauruszok korában és túlélték a tömegkihalási eseményt, amely végzett az őshüllőkkel. Jelen vannak napjainkban is, és minden életformában megtalálhatók, hiszen még olyan vírusok is vannak, amelyek vírusokat fertőznek meg” – hangsúlyozta Elisabeth Herniou.

(MTI)