Meg vannak számlálva a napjai

Végnapjait éli az amerikai Fermilab részecskegyorsítója, a Tevatron, amelyet pénteken állítanak le.

MNO
2011. 09. 26. 18:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A CERN nagy hadronütköztetőjének 2008-as üzembe helyezéséig a Tevatron volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1983-ban helyezték üzembe Chicago közelében a 6,4 kilométer kerületű gyűrűt, a benne folyó kísérletek az ősrobbanás utáni állapotokat voltak hivatottak újrateremteni – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A gyorsító ezer szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra (5 kelvinre). A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0 (DZero): 1977-ben itt fedezték fel a b (bottom) kvarkot, 1995-ben a t (top) kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése. „A Tevatron fenomenális felfedezéseivel járult hozzá a részecskefizika fejlődéséhez” – hangsúlyozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója, aki mindenekelőtt a top kvark felfedezését emelte ki.

A gyorsító érdemei azonban nem korlátozódnak a részecskefizikára. A Tevatronnak köszönhetően terjedt el az orvosi diagnosztikában a mágneses rezonancia. Az MRI-ben alkalmazott szupravezető vezetékek ugyanis igen ritkák és drágák voltak mindaddig, míg a Fermilab valóságos iparágat nem teremtett, óriási mennyiségben rendelve ezeket a Tevatron számára: e vezetékek hossza elégséges ahhoz, hogy 2,3-szor körbeölelje a Földet.

A továbbiakban a Fermilab új felfedezései három új projekt keretében születhetnek. Tudósai jelenleg a feketeenergia észlelésére alkalmas kamera megépítésén dolgoznak, amely képes lesz gyorsabban pásztázni a világegyetemet, mint bármely más teleszkóp. Segítségével azt szeretnék megérteni, hogy miért tágul egyre gyorsabb tempóban a világegyetem ahelyett, hogy terjeszkedésének üteme lassulna.

A Fermilab kutatói a világ legerősebb neutrinónyalábját tervezik létrehozni, e kísérlettel arra akarnak választ kapni, hogy a világegyetemben miért több az anyag, mint az antianyag, valamint jobban megérteni az univerzumot benépesítő részecskék természetét.

Az X-projekt viszont a világ legnagyobb protongyorsítója megépítését tűzi célul. A három kísérletet részlegesen a Tevatron leállítása után felszabaduló évi 50 millió dollárból (10,76 milliárd forintból) akarják finanszírozni.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.