Meg vannak számlálva a napjai

Végnapjait éli az amerikai Fermilab részecskegyorsítója, a Tevatron, amelyet pénteken állítanak le.

A CERN nagy hadronütköztetőjének 2008-as üzembe helyezéséig a Tevatron volt a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítója. 1983-ban helyezték üzembe Chicago közelében a 6,4 kilométer kerületű gyűrűt, a benne folyó kísérletek az ősrobbanás utáni állapotokat voltak hivatottak újrateremteni – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A gyorsító ezer szupravezető mágnesét folyékony héliummal hűtik -268 Celsius-fokra (5 kelvinre). A gyorsító két nagy összetett detektora a CDF és a D0 (DZero): 1977-ben itt fedezték fel a b (bottom) kvarkot, 1995-ben a t (top) kvarkot, 2000-ben pedig itt történt a tau-neutrínó első közvetlen megfigyelése. „A Tevatron fenomenális felfedezéseivel járult hozzá a részecskefizika fejlődéséhez” – hangsúlyozta Rolf Heuer, a CERN főigazgatója, aki mindenekelőtt a top kvark felfedezését emelte ki.

A gyorsító érdemei azonban nem korlátozódnak a részecskefizikára. A Tevatronnak köszönhetően terjedt el az orvosi diagnosztikában a mágneses rezonancia. Az MRI-ben alkalmazott szupravezető vezetékek ugyanis igen ritkák és drágák voltak mindaddig, míg a Fermilab valóságos iparágat nem teremtett, óriási mennyiségben rendelve ezeket a Tevatron számára: e vezetékek hossza elégséges ahhoz, hogy 2,3-szor körbeölelje a Földet.

A továbbiakban a Fermilab új felfedezései három új projekt keretében születhetnek. Tudósai jelenleg a feketeenergia észlelésére alkalmas kamera megépítésén dolgoznak, amely képes lesz gyorsabban pásztázni a világegyetemet, mint bármely más teleszkóp. Segítségével azt szeretnék megérteni, hogy miért tágul egyre gyorsabb tempóban a világegyetem ahelyett, hogy terjeszkedésének üteme lassulna.

A Fermilab kutatói a világ legerősebb neutrinónyalábját tervezik létrehozni, e kísérlettel arra akarnak választ kapni, hogy a világegyetemben miért több az anyag, mint az antianyag, valamint jobban megérteni az univerzumot benépesítő részecskék természetét.

Az X-projekt viszont a világ legnagyobb protongyorsítója megépítését tűzi célul. A három kísérletet részlegesen a Tevatron leállítása után felszabaduló évi 50 millió dollárból (10,76 milliárd forintból) akarják finanszírozni.

(MTI)