Mi lesz így a halakkal?

Norvég biológusok guppikon végzett kísérlettel próbálják megjósolni, hogy milyen következményei lesznek a halállományok túlzott kiaknázásának, amely bizonyítottan a halak méretcsökkenéséhez vezet.

MNO
2011. 09. 19. 9:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kutatócsoport az Evolúcióbiológusok Európai Társaságának Németországban megrendezett találkozóján számolt be tervéről, amelynek lényege, hogy a legnagyobb egyedeket eltávolítják a laboratóriumi guppik állományaiból – írja a BBC hírportálja.

A tömegesen ívó fajoknál, mint a tőkehal, tetemes előnye van annak, ha az állományban maradnak nagyobb testű, idősebb nőstények, mivel hatékonyan képesek újranépesíteni a populációt. Amennyiben az ipari halászat a legnagyobb egyedeket eltávolítja a rendszerből, saját magának árt, mivel a végén a legkisebb halak maradnak csupán. A méretre gyakorolt hatás pedig nem az egyetlen károsodás: az állatok egyre korábban válnak ivaréretté.

Carl Lundin, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tengeri és sarkvidéki programjának vezetője szerint szinte minden kereskedelmileg hasznosított halfaj egyre kisebb.

Beatriz Diaz Pauli, a Norvég Egyetem evolúcióbiológusa és kollégái ezért olyan kísérletbe kezdtek, amellyel remélik, hogy sikerül felfedniük, milyen változások várhatók még az óceánok halpopulációin belül. Kilenc, egyenként 500-900 egyedből álló guppipopulációt hoztak létre. Három populációból az elkövetkező néhány év folyamán az összes 16 milliméteresnél nagyobb egyedet eltávolítják majd. A többi állomány egyik részében a 16 milliméter alattiakat veszik ki, másik részében pedig mérettől függetlenül távolítanak majd el halakat. Ezek szolgálnak majd kontrollként.

A kutatók a kísérlet során pontosan feljegyzik a halak növekedési ütemében, ivarérésében, szaporodási sikerében, párzási és táplálkozási szokásaiban bekövetkező változásokat. Remélik, hogy sikerül majd meghatározniuk a változások jellegét – vagyis hogy azok egyedi alkalmazkodás vagy genetikai módosulás következményei-e. Ennek ismeretében tudják majd megjósolni, hogyan regenerálódhatnak majd az állományok, amennyiben a túlzott hasznosítás megszűnik vagy a szaporodóhelyek védelem alá kerülnek.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.