A tudósok grönlandi jégfuratmintákat tanulmányoztak. A korábbi grönlandi elemzések „mindössze” százezer év éghajlatára tekintettek vissza – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A grönlandi jégtakaró őskori hő összepréselődött rétegeiből képződött. Minden egyes réteg nemcsak a korabeli hőmérsékletekről árulkodik, hanem a távoli viharok, vulkánkitörések erősségéről is.
E kutatás szolgáltatta az első bizonyítékot arra nézve, hogy milyen gyors változásokra képes a Föld éghajlata, valamint hogy ezek a hirtelen átalakulások rendszeresen ismétlődtek bolygónk történetében.
(MTI)
origo.hu
Így változik az időjárás: brutálisan sok eső jöhet
