Végre kiderült, miért ásítunk

Az ásítás nemcsak a fáradtság vagy az unalom jele, hanem a test módszere arra, hogy agyunkat hűtse – idézte amerikai kutatók megállapítását szerdán a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása.

Ahogyan a számítógép, úgy agyunk is akkor működik a legjobban, amikor „hűtve” teheti. A túl nagy terhelés túlhevüléshez vezethet, amely csökkenti az információk feldolgozási képességét.

A kutatás eredményei azt sugallják, hogy amikor a fej elkezd felmelegedni, az ásítás természetes termosztátként működik, mert lehetővé teszi, hogy hidegebb levegő áramoljon be és egészségesebb hőmérsékletre hűtse az agyat.

Százhatvan arizonai önkéntest vontak be tanulmányukba a Princetoni Egyetem kutatói, akik úgy találták, hogy télen, amikor testhőmérsékletük magasabb volt, mint a környezet, csaknem kétszer gyakrabban ásítottak az emberek, mint nyáron. Nyáron ugyanis kevesebb haszon származik az ásításból, mert a belélegzett levegő melegebb lehet, mint a test hőmérséklete.

Az agy hőmérsékletét befolyásolja az általa feldolgozandó feladatok mennyisége, a keringő vér hőmérséklete és áramlási sebessége.

Andrew Gallup kutatásvezető elmondta, hogy a túlhevült agy az álmossághoz hasonló érzést okoz, ami megmagyarázhatja, miért ásítunk akkor is, amikor valóban álmosak vagyunk.

„Amikor melegebb a testünk, nagyobb eséllyel érezzük magunkat fáradtnak. Éjszaka, amikor aludni készülünk, a testünk hőmérséklete a legmagasabb ponton van a napon belül” – tette hozzá Gallup.

(MTI)