Az intézmény gyökerének tartott New College első vezetője ugyan Nathaniel Eton volt, névadója mégis John Harvard lelkész lett. Az egykori (angliai) cambridge-i diák 1637-ben telepedett át Új-Angliába, ahol a következő évben meghalt. Vagyonának felét és négyszáz kötetes könyvtárát az intézményre hagyta, amely hivatalosan 1639-ben kapta a Harvard College nevet, és 1780-ban vált hivatalosan is egyetemmé. Az egyetem alapításának célja az volt, hogy a gyarmaton élők közül neveljenek ki jól képzett lelkipásztorokat, de fontos cél volt az őslakos indiánok képzése is, hogy ők majd törzsükhöz visszatérve terjesszék a protestáns hitet. (Érdekesség, hogy az első, Amerikában kiadott Biblia a Harvardon készült és indián nyelvű volt.)
Ma a Harvard gyakorlatilag önálló kis város, tíz fakultása közül a legjelentősebb a jogi, az orvosi, a kormányzati-közigazgatási és az üzleti. Az egyetem könyvtára a negyedik legnagyobb a világon, csak a British Library, az amerikai Kongresszusi Könyvtár és a francia Bibliothéque Nationale előzi meg. 2006-os éves költségvetése 32 milliárd dollár, egy tanév teljes díja (bentlakással) több mint 50 ezer dollár, folyosóit 2300 tanár és csaknem 21 ezer diák koptatja.
Titkos társaságok
Az intézménynek saját újságja, rádiója, sőt gúnylapja is van. A Harvard szinte minden sportág egyetemi bajnokságában képviselteti magát, a Yale és Harvard regatták a mai napig heves küzdelmet vívnak egymással. Az egyetemen számos titkos és kevésbé titkos társaság működik, a klubokban és diákszervezetekben kivívott tagság gyakran egy életre meghatározó lehet. A Harvardra járt hírességek sora igen hosszú, de a tanári kar is kiemelkedő, több mint félszáz Nobel-díjas tanított, illetve tanít az intézményben. A Harvard olyannyira részévé vált az amerikai történelemnek, hogy számos filmben is megemlékeztek róla, mind közül talán a legnevesebb a Love Story, amelyet a gólyáknak kötelező megnézniük a beavatási ceremónia során.
origo.hu
A Karácsony-féle Pride-ról kérdeztük a Tisza Pártot, mi is meglepődtünk a válaszon
