A Naprendszer legtávolibb égitestje, az Eris 560 év alatt kerüli meg a központi csillagot. Tavaly novemberben, amikor a törpebolygó elhaladt egy távoli, halovány csillagcsoport előtt, elhalványítva azok fényét, az eseményt lencsevégre kapták az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében, az Atacama-sivatagban üzemelő két óriásteleszkópja segítségével. A megfigyeléseket gondosan készítették elő, a projektben francia, belga, spanyol és brazil kutatók vettek részt Bruno Sicardy, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem asztronómusával az élen – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A csillagfényben okozott változás alapján az asztronómusok megállapíthatták a törpebolygó átmérőjét, ahogy fényvisszaverő-képességét is. Korábban a csillagászok azt feltételezték, hogy az Eris átmérője 3000 kilométer. Ez azt jelenti, hogy legalább 25 százalékkal haladja meg a Plútó átmérőjét, amelyet 2300-2400 kilométerre becsültek. A mostani mérések szerint viszont az Eris átmérője 2326 kilométer (12 kilométeres hibahatárral), vagyis gyakorlatilag megegyezik a két törpebolygó mérete.
Az Eris felszíne a ráeső fény 96 százalékát visszaverte, vagyis a Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus mellett ez Naprendszerünk egyik legnagyobb fényvisszaverő-képességgel rendelkező égitestje. Fényes felszínét nagy valószínűséggel annak köszönheti, hogy nitrogénjég és fagyott metán alkotta „páncél” borítja.
„A réteg vastagsága mindössze 1 milliméter, s a törpebolygó metánban és nitrogénben gazdag légkörének kondenzálódásakor (kicsapódásakor) keletkezett, ahogy az Eris egyre távolodik a Naptól. Ezek a vegyületek ismét gázneművé válhatnak, amikor az Eris pályája a Naphoz legközelebbi pontjára ér, ekkor mindössze 5,7 milliárd kilométer választja majd el központi csillagunktól„ – magyarázta Emmanuel Jehin, a kutatás résztvevője.
A kutatócsoport megállapította az Eris felszínén uralkodó hőmérsékletet is. Számításaik szerint a törpebolygó napsütötte oldalán mínusz 238 Celsius-fok lehet.
origo.hu
Leáll a debreceni repülőtér, törlik a járatokat június végén
