Az idei év végéig Kína összesen 20 rakétát és 25 műholdat juttat a világűrbe, ami azt jelzi, hogy a kelet-ázsiai országnak rendkívül intenzívvé vált az űrkutatási tevékenysége – állapította meg a területet felügyelő állami hivatal egyik vezetője vasárnap.
Ezekkel a számokkal Kína a második helyre kerül Oroszország után – jegyezte meg Jüan Csia-csün (Yuan Jiajun) a China Aerospace and Technology Corp. vezérigazgató-helyettese.
Kína 2010-ben 15 hordozórakétával 20 műholdat lőtt fel és állított pályára, amivel nagyjából egy szinten mozgott az Egyesült Államokkal és Oroszországgal, a területen két legaktívabb állammal.
Jüan fáradságos folyamatnak írta le a versenyben maradást, az eszközök területén a megfelelő kapacitás fenntartását. Mint mondta, az idén még nyolc műholdat állítanak pályára, s lényegében már útra kész a Sencsou-8 (Shenzhou) űrhajó is, amely elsőként fog kikötni a szeptemberben felküldött Tienkung-1 (Tiangong) űrállomásmodulon.
Az északnyugati országrészben található Góbi-sivatagban felépített Csiucsüen (Jiuquan) űrközpontból november elején indítják útra a Sencsou-8-ast. Az előkészületekkel párhuzamosan, mintegy másfél kilométerre a fellövőbázistól egy másik műhold tesztelése is zajlik – tájékoztatott Jüan.
Az űrközpont igazgatója, Cuj Csi-csün (Cui Jijun) a Hszinhua hírügynökség összeállításában arról beszélt, hogy míg korábban időszakosan volt csak munkájuk, mára szinte napi elfoglaltságot jelentenek számukra a rakéták, műholdak fellövésével járó teendők.
Kína három hasonló bázisa közül ennek van a legtöbb munkája – állapította meg Cuj azzal, hogy a megnövekedett igényekkel összhangban az utóbbi években a felszereltségük és a személyi állományuk is bővült. Hozzátette még: az űrtechnológia területén egyes országok fejlettségi szintjét tekintve Kínának nagy még a lemaradása.
