A hajóra 1,25 milliárd jüant, vagyis mintegy 42 milliárd forintot költenek; megépítését a nemzeti fejlesztési és reformbizottság hagyta jóvá júliusban. A hajót a kínai sarkvidéki kutatás szolgálatába kívánják állítani, elkészülte után a jelenleg használatban lévő Hósárkány nevű jégtörő kutatóhajóhoz csatlakozik. Úgy tudni ugyanakkor, hogy az 1993-ban Ukrajnától vásárolt Hósárkányra később már csak a szállítási feladatok maradnak; a kutatómunkára a korszerűbb, jobban felszerelt vízi járművel indulnak majd útra a kutatók. A CAA novemberben kívánja az új hajó nevét meghatározni, amelyet még ez év végéig nyilvánosságra hoznak – tájékoztatott Csü Tan-csou, a szervezet igazgatója Tiencsin városban egy szakmai konferencián. A Hósárkány legközelebb november 3-án fut ki a tiencsini kikötőből, és megkezdi hat hónapos déli-sarkvidéki tudományos expedícióját a fedélzetén 172 tagú személyzettel. Ez lesz a hajó 28. küldetése 1984 óta.
Kína 2011 és 2025 között öt expedíciót kíván küldeni az Antarktiszra és hármat az Északi-sarkvidékre. Az ország a Déli-sarkvidéken három, az északin egy kutatóállomást épített. Céljuk a jégtakaró alatti földtani fejlődés alakulásának és a globális klíma- és környezetváltozás hatásainak megfigyelése, de kutatják az Arktiszi-óceánon vezető kereskedelmi útvonal kialakításának a lehetőségét is, készülve arra, hogy idővel jelentősen csökken a jégtáblák mennyisége a térség vizein. A sarkvidéki kutatások intézetének munkatársa korábban elmondta: a kutatás során szerzett adatok, az Északi-sarkvidék tanulmányozása nemcsak a tengeri hajózás területén hasznosíthatók, hanem a természeti források kiaknázásának a lehetőségeiről is információt nyújtanak.
