A forgószelek közül sok továbbhalad a szárazföldre, ahol súlyos károkat okoz, ami a helyi légszennyezés további következményének tekinthető – írják Amato Evan, a Virginiai Egyetem kutatója és munkatársai a Nature című folyóiratban.
Noha az Arab-tenger hőmérséklete egész évben elég magas ahhoz, hogy ciklonok alakuljanak ki felette, ezek csak a monszun előtt vagy azt követően jönnek létre. A monszun előtt, májusban és júniusban átlagosan egy-három ciklon keletkezik. Augusztustól decemberig ugyanakkor csak egy-kettő, a monszun alatt ugyanis függőleges légzuhatagok akadályozzák meg a ciklonok kialakulását. A mért szélsebességek kiértékeléséből kiderült, hogy 1979 óta jóval erősebbek a monszun előtti viharok – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Ez feltehetően a légszennyezés növekedésére vezethető vissza. 1930 óta például meghatszorozódott a korom- és a szulfátkibocsátás a régióban.
Ennek következménye az a mintegy három kilométer vastag szmogfelhő, amely az Indiai-óceán északi része és az indiai szubkontinens felett tanyázik, az úgynevezett dél-ázsiai barna felhő. Ez a felhő csökkenti a napsugárzást, és megváltoztatja a víz felszíni hőmérsékletét, ami kihat a szélviszonyokra. A monszunt megelőző időszakban ezáltal csökkennek a függőleges légzuhatagok, így a ciklonok kialakulásának és intenzívvé válásának esélyei megnőnek.
A szennyező anyagok kibocsátásának csökkenése azonnali hatással lenne a forgószelek intenzitására – írják a kutatók. A kutatás gyengéje, hogy mindössze a vizsgált időszak meglehetősen kevés viharának adatain alapszik. Ezért további vizsgálatokra van szükség, hogy alátámasszák a légszennyezés és a viharok erőssége közti összefüggést.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
