A tűz és az óceán összefügghet

A tengerfelszín hőmérsékletének rendellenes változásai alapján megjósolható a tűzvészek súlyosságának mértéke.

Egy amerikai kutatócsoport összefüggést talált a Csendes-óceán felszíne légnyomásának ingadozásáért felelős El Nino éghajlati jelenség és az Amazonas keleti részét sújtó tüzek között. A Science című folyóiratban megjelent tanulmány továbbá kapcsolatot mutatott ki az Atlanti-óceán felszíni vizeinek hőmérséklet-változása és az Amazonas déli területeinek tűzvészei között. A szakemberek úgy vélik, hogy az adatok alapján a jövőben megjósolható lesz a tűzveszélyes évszakok veszélyességének mértéke.

„Eredményeink szerint a Csendes-óceán felszíni vizeinek periodikusan váltakozó felmelegedését (El Nino) és lehűlését (La Nina) jelző óceáni index összefüggésben van az Amazonas keleti részének évközi tüzeivel. Az észak-atlanti vízfelszín hőmérsékletének hosszú távú ingadozásáért felelős, több évtizedes atlanti oszcilláció pedig a régió déli és délnyugati részeit érintő tüzekkel van kapcsolatban – idézte a tanulmányt a BBC brit közszolgálati médium internetes oldala. „Ennek a két adatnak a felhasználásával kifejlesztettünk egy olyan empirikus modellt, amely három-öt hónappal előre képes jelezni a regionális tüzek súlyosságát.”

Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a dél-amerikai területeket sújtó, „fokozottan tűzveszélyes évek” általában egy hosszan tartó száraz, illetve csapadékban szegény időszakkal vannak összefüggésben. A korábbi vizsgálatokból az is kiderült, hogy az Amazonas csapadékmennyiségének váltakozásait az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán felszínén mért hőmérséklet váltakozása szabályozza. „Az elmúlt három évtizedben akkor figyeltük meg a legsúlyosabb száraz időszakokat az Amazonas térségében, amikor a Csendes-óceán trópusi területének keleti és az Atlanti-óceán északi vízfelszíne abnormálisan meleg volt” – írták a kutatók.

Egy megbízható előrejelzési rendszer kulcsfontosságú eszköz lenne az érintett szervek számára ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket vezessenek be, és jól hasznosítsák az erőforrásokat – hangsúlyozták a kutatók, remélve, hogy tanulmányukkal hozzájárultak egy ilyen rendszer létrehozásához.

„A biológiai sokféleségnek, az erdők szénkészletének és a szavanna ökoszisztémájának megőrzését célzó lépések érdekében megfelelő tervezésre van szükség” – tették hozzá.