A modern és az ősemberek fejlődéstörténete feltehetőleg sokkal bonyolultabb, mint azt eddig hitték – írják az Uppsalai Egyetem kutatói az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában. Eddig a szakértők úgy gondolták, hogy a modern ember Afrikából való kivándorlását követően legalább kétszer keveredett archaikus embercsoportokkal, amelyek akkor már az eurázsiai kontinensen éltek.
Az egyik ilyen keveredés a modern ember és a Neander-völgyi közt történt, a másik pedig Óceánia lakóinak ősei és a gyenyiszovai emberek között. Utóbbiakból a névadó szibériai Gyenyiszova-barlangban találtak csak kevés maradványt: egy kisujjpercet, egy fogat és egy lábujjpercet.
Pontus Skoglund és Mattias Jakobsson, az Uppsalai Egyetem kutatói most a korai emberek örökítőanyagában kerestek elváltozásokat, és azokat több mint 1500, ma élő, a világ számos tájáról származó emberével hasonlították össze – tudósít a Die Welt című német lap internetes kiadása.
A vizsgálat kiderítette, hogy az ázsiai kontinensen, elsősorban Délkelet-Ázsiában is keveredett a modern és a gyenyiszovai ember. A ma ott élő emberek örökítőanyagában megtalálták az archaikus ősök genetikai nyomait. Mivel a világ más tájain élő embereknél nem leltek ilyen nyomokra a kutatók, úgy vélik, hogy a két populáció közti keveredés akkor következett be, amikor már a délkelet-ázsiaiak és az európaiak útjai szétváltak.
Ez a jelenlegi ismeretek szerint időben nagyjából 23 és 45 ezer évvel ezelőttre tehető, de akár jóval korábban is bekövetkezhetett – írják a kutatók. A gyenyiszovai ember maradványait csak 2008-ban fedezték fel orosz régészek a dél-szibériai barlangban. A csontokból kinyert örökítőanyag arról tanúskodott, hogy azok egy addig ismeretlen ősembertípustól származtak. Ősei közösek voltak a Neander-völgyiével, de fejlődése eltérő vonalon folytatódott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!