Az amerikai tudós 1989-ben kapta meg megosztva a fizikai Nobel-díjat az atomi energiaszintek kutatásáért, ezen belül az elkülönült oszcilláris mezők módszerének kidolgozásáért. Munkája vezetett az atomórák és a mágneses rezonanciás készülékek (MRI) megalkotásához. Módszere egyik gyakorlati alkalmazása a hidrogénmézer volt, amellyel eredetileg a gravitáció időre gyakorolt hatását akarták vizsgálni. A mézeroszcilláció a hidrogénatom két hiperfinom szintje között jön létre gerjesztett sugárzással.
Ez vezetett el a világ legpontosabb időmérője, a cézium-atomóra kifejlesztéséhez, amely 300 év alatt mindössze egy másodpercet késik. 1967 óta a másodpercet úgy definiáljuk, mint az idő, amely alatt a cézium atomja 9 192 631 770-et oszcillál.
Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott MRI-készülékek feltalálását is. A Harvard Egyetem nyugalmazott professzorának halálát felesége, Ellie Ramsey jelentette be hétfőn.
origo.hu
Így győzhet Orbán Viktor Brüsszelben – Menczer Tamás szerint
