Az amerikai tudós 1989-ben kapta meg megosztva a fizikai Nobel-díjat az atomi energiaszintek kutatásáért, ezen belül az elkülönült oszcilláris mezők módszerének kidolgozásáért. Munkája vezetett az atomórák és a mágneses rezonanciás készülékek (MRI) megalkotásához. Módszere egyik gyakorlati alkalmazása a hidrogénmézer volt, amellyel eredetileg a gravitáció időre gyakorolt hatását akarták vizsgálni. A mézeroszcilláció a hidrogénatom két hiperfinom szintje között jön létre gerjesztett sugárzással.
Ez vezetett el a világ legpontosabb időmérője, a cézium-atomóra kifejlesztéséhez, amely 300 év alatt mindössze egy másodpercet késik. 1967 óta a másodpercet úgy definiáljuk, mint az idő, amely alatt a cézium atomja 9 192 631 770-et oszcillál.
Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott MRI-készülékek feltalálását is. A Harvard Egyetem nyugalmazott professzorának halálát felesége, Ellie Ramsey jelentette be hétfőn.
Elhunyt Ramsey
Kilencvenhat éves korában elhunyt Norman Ramsey fizikus, az első atomóra megalkotója.
2011. 11. 08. 9:38
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!