Évente 500 ezer új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak a világban – az esetek 80 százalékát fejlődő országokban. Európában évente 60 ezer az új esetek száma. Magyarországon 2008-ban 1094 új méhnyakrákos beteget diagnosztizáltak, közülük 418 nőt azóta elveszítettünk. A már kialakult rák esetén a túlélés valószínűsége 50 százalék körül mozog, viszont a még lappangási időszakban felfedezett fertőzés gyakorlatilag 100 százalékban gyógyítható – állítja a szakterület neves képviselője.
Halálos ölelés
E betegséget egy nemi úton terjedő vírus, a humán papillomavírus (HPV) okozza. Ennek hordozói a férfiak, akiknek nemi szervén (a pénisz makkjának tövén, a herezacskó környékén) telepedhet meg a vírus anélkül, hogy ennek minden esetben volna látható jele. Néha van, máskor nincs. A férfi is nemi érintkezéssel szerzi meg, hogy azután tudattalanul adja tovább nőpartnereinek. A főorvos óva int attól a feltételezéstől, hogy az óvszer teljes biztonságot nyújt ellene, hiszen bármilyen bőr-bőr kontaktus is elég a továbbadásához. Minél több férfival létesít valaki szexuális kapcsolatot, annál nagyobb a matematikai esélye a vírus megszerzésének, igaz, egyetlen fertőzött férfi is elég hozzá. A bevitt HPV a női nemi szerv hámján telepszik meg, és nem kizárólag a méhnyakon okozhat daganatos elváltozást, hanem a hüvely és a szeméremtest felületén is. Prevenciós céllal a vírushordozó férfiak is kiszűrhetők lennének egy egyszerű mintavétel utáni laboratóriumi vizsgálattal. Ennek fejenként tízezer forint lenne a költsége, de ilyen céllal végzett HPV-meghatározást az OEP nem finanszíroz.
Finnország győzelme a méhnyakrák felett
A HPV-fertőzés megszerzésétől számítva mintegy tíz év telik el a daganat kialakulásáig. Ez az időszak nem jár a nő által érzékelhető tünettel. Ezért kellene minél sűrűbben, Pete Imre szerint évente legalább egyszer megjelenni minden nőnek az OEP-finanszírozta szűrésen. Ettől azonban igen távol vagyunk. Ma az érintett népesség átszűrtsége Magyarországon mindössze 30 százalékos, emiatt bár csökkenő tendenciát mutat az új megbetegedések száma, eredményeink a nyugati országokénál rosszabbak. Angliában a 80-as évektől a behívásos rendszer alkalmazásával tíz év alatt megfelezték az ilyen megbetegedésben meghalt betegek számát, és valami hasonló történt Dániában is, ahol ma feleannyi az egy főre jutó megbetegedések száma, mint nálunk. Mi 2000-ben az újonnan felfedezett méhnyakrákos esetek számát tekintve ott tartottunk, ahol ők 1979-ben. A legjobb eredménnyel büszkélkedő Finnországban minimálisra csökkent a méhnyakrák előfordulása, amit a jól működő szűrési rendszernek, illetve annak köszönhetnek, hogy az ottani nők, komolyan véve a méhnyakrák veszélyét, rendszeresen megjelennek a rákszűréseken.
Pedig nem fáj a vizsgálat
A daganatos betegek kezelését az határozza meg, milyen stádiumban fedezik fel – mondja az orvosprofesszor. Egy korai, a rák kialakulását megelőző hámelváltozás esetén az érintett hámszövet egy egyszerű műtéttel könnyen eltávolítható, a műtéti terület szinte nyom nélkül gyógyul, és ez a beavatkozás megakadályozza a halálos betegség kialakulását. Invazív, a környezetét infiltráló daganat esetén radikális műtéti megoldásokat kell alkalmazni, nagyon előrehaladott stádiumban pedig csak sugárkezelésben lehet a beteget részesíteni.
Kérdés, hogy a nők a nyilvánvaló kockázat ellenére miért nem mennek el mégsem a számukra ingyenes rákszűrésre, amikor az semmiféle fájdalommal nem jár? Ilyenkor – tudtuk meg a főorvostól – egyrészt a méhnyak felszínéről kenetet vesznek, azt citológiai vizsgálatra küldik, másrészt a vizsgált felületet megfestik, és kolposzkóp segítségével megállapítják, van-e rajta látható elváltozás. Eddig számtalan módszerrel (ÁNTSZ által küldött behívólevelek, nyereményjátékban való részvétel) próbálták rávenni a nőket a szűrésen való megjelenésre, de eredménytelenül. Nincs kellően tudatosulva a magyar népességben, hogy mekkora veszélyt lehetne mennyire egyszerű módon megelőzni – szögezi le az onkológus.
Nyolcvan százalék biztonság
Hatékony megelőzési módszer lenne még a jelenleg is alkalmazott cytológiai és kolposzkópos vizsgálaton való rendszeres megjelenés mellett a betegséget előidéző vírussal szembeni védelem kialakítása, amire ma már van lehetőség. Az oltás hatékony prevenció lenne – állítja Pete Imre, de elismeri, hogy bár már csökkent a vakcina ára, még ma is csaknem ötvenezer forintba kerül egy három alkalommal beadandó oltás. Ennek tömegessé tételét az OEP képtelen volna finanszírozni. Csak néhány nagyvonalú önkormányzat (például Újpest) vagy alapítvány fizet ilyen oltást, de ezek szigetszerű példák. A főorvos szerint legalább a 9-13 éves korosztály folyamatos beoltása lehetne egy helyénvaló megoldás, mert idővel ez is jelentős eredményt hozna. A legtöbb méhnyakrákos eset ugyanis 35 éves korban jelentkezik, nagyjából tíz évvel a rendszeres nemi élet megkezdése után, ami azt jelenti, hogy a nők sokszor nagyon fiatalon fertőződnek meg. A szűz lányoknak beadott oltás révén megszerzett védettség a mirigyrák kialakulása ellen 100 százalékos biztonsággal, a többi méhnyakrákkal szemben több mint 80 százalékban védene, valószínűleg egy életre. Ezeknek az oltásoknak minden ellenkező híreszteléssel szemben különösebb mellékhatásuk nincsen.
Az általa biztosított védettség bizonyos rákfajtáknál azért csak 80 százalék – magyarázza a szakember –, mert a rendelkezésre álló vakcinák csak a leggyakoribb rákkeltő vírusokkal szemben jelentenek védelmet. A méhnyakrák kialakulásában szerepet játszó HPV-vírusokat magas rizikójú vírusoknak nevezik. Van olyan HPV, amely nem okoz rákot, de van olyan, amelyik szinte bizonyosan. A vírusokat a szakirodalom számokkal jelöli. A méhnyakrákos esetek 70 százalékáért két típus, a 16-os és a 18-as számmal jelöltek a felelősek, ezért ezekre fejlesztettek ki vakcinákat. Később kiderült, hogy genetikai rokonság révén keresztreakciók is vannak, így a 31-es, 35-ös és 45-ös ellen is védettséget nyújt. Megállapítható tehát, hogy a jelenlegi vakcina 80 százalékos védettséget ad, de mivel nem 100 százalékot, ezért annak is el kell mennie rákszűrésre, aki már megkapta a védőoltást – hangsúlyozza a professzor. A kutatók már dolgoznak az ennél is nagyobb védettséget biztosító vakcinán, de ez még a jövő zenéje. Persze mit sem ér az orvostudomány és a gyógyszeripar igyekezete, ha a nők még a rákszűrésen való megjelenés szükségességével sincsenek tisztában. Ráadásul az egészségügyi kormányzat sem teszi kötelezővé a szűrést annak ellenére, hogy külföldi példák sora igazolja vissza annak gazdasági megtérülését – ha már az évente félezer magyar nő élete megmentésének egyéb jelentőségét nem nézzük.
origo.hu
Kigyulladt egy raktár Újpesten
