Kárpáti Kázmér közlése szerint más dokumentumok mellett rábukkantak egy 1664-es, VII. Sándor pápa által jegyzett oklevélre, valamint egy ferences atya 1514-ből származó nagyböjti prédikációgyűjteményére is. A vallástörténeti relikviák akkor kerültek elő, amikor a felújítás során elmozdították a sekrestye egész falat elfedő szekrényét – tette hozzá.
Mint elmondta, a rendház naplóját a XVIII. század második felétől vezették, azonban 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelet megjelenésével véget ért a historia domus. Oberten Odobilo testvér azonban 1950 júniusától 1951. november 24-ig tovább vezette a házi naplót. Ugyanis a feloszlatásról szóló döntést követően néhány testvér mint az Egri Főegyházmegye papja még az épületben maradhatott.
Az atya szeptember 7-ét például „fekete” napként jellemezte, ugyanis ekkor egy öttagú delegáció érkezett a rendházba, közölte a szerzetesekkel, hogy „megszűntek papnak lenni”, majd végigleltározták a rendház vagyonát. Írt arról is, hogy a rokonlátogatásra induló Tivadar atya 3 liter bort kívánt elvinni a kolostorból, ám a leltározók megakadályozták ebben. A feljegyzések szerint a szerzetesek meglepődve tapasztalták, hogy a rendháznak is otthont adó Barátok terét „Szovjet Hősök terévé” keresztelték át, és a naplóból kiderül, hogy a város lakossága mindvégig kiállt a szerzetesek mellett.
Egy korábbi mendemonda igazságtartalmát is beigazolja a napló, ugyanis egy visszaemlékezés szerint Gyöngyösön átutaztában meghalt egy szombathelyi apáca, akit Kecskemétre internáltak a hatóságok. A napló szerint az Annunciáta nővéreket szállító teherautó Gyöngyös közelében felborult. Kilenc apáca megsérült, Gizella nővér pedig, akit egy beteg mellől rángattak el, életét vesztette a balesetben. Az utolsó bejegyzés szerint a krónikás vérző szívvel, de a visszatérés reményével búcsúzik az épülettől – mondta a napló tartalmát ismertetve Kárpáti Kázmér.
Ugyancsak a szekrény mögött fellelt mappából került elő az a pápai oklevél, amely engedélyezte a rend tagjai számára, hogy 8 napon át ünnepeljék a szeplőtelen fogantatást. Ez mintegy három évtizeddel később vált a kereszténység általános ünnepévé.
Az 1514-ből származó, Temesvári Pelbárt atya által jegyzett prédikációs gyűjtemény pedig egy fatáblás, úgynevezett vaknyomásos, reneszánsz bőrkötéses kötet, amely magyar nyelvű feljegyzést is tartalmaz. „Az ur isten nekem edes taplalom” – jegyezte bele kézírással egykori tulajdonosa.
A fél évezredes kötetet a ferences könyvtár egyéb ritkaságaihoz hasonlóan restaurálták – mondta Kázmér atya.
Arról is beszámolt, hogy a rendház, illetve a középkori eredetű könyvtár turisztikai látogató útvonalának kialakítására 96 millió forintot nyert a rend a Nemzeti Fejlesztési Terv révén. Az összesen 132 millió forint értékű beruházás nyomán a tervek szerint 2012 júliusában nyitják meg a nagyközönség előtt a múzeumot.
A gyöngyösi rendházban 1950-es feloszlatásakor mintegy ötven szerzetes élt, ma összesen három ferences atya szolgál az épületben. Országszerte 14 rendházban 110 ferences teljesít szolgálatot a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományban – tette hozzá a rendházfőnök.
