Inkább meghalnak?

A férfiaknál ritkán jelentkező emlőrák során a leggyakrabban alkalmazott daganatellenes gyógyszerkészítményt a betegek a mellékhatások miatt gyakran nem szedik.

Az emlő rosszindulatú daganatos folyamata férfiaknál ritka betegség, felismerése gyakorta nehezebb, mint nők esetében és kezelése sem könnyebb. A nemzetközi statisztikák szerint az emlőrákesetekből minden századik fordul elő férfibetegen világszerte, de ez azt jelenti, hogy az amerikai szakorvosok az Egyesült Államok területén évente 2500 új esettel találkoznak. A vizsgálatok szerint a férfi betegek emlőrákja lényegesen többször hormonfüggő, mint a nőké. Ennek megfelelően a betegek gyakrabban szorulnak hormonellenes gyógyszerre, főként a világszerte leggyakrabban alkalmazott Tamoxifenre, ám a tanulmány szerint ezt a mellékhatások miatt minden ötödik beteg elhagyja. Csaknem valamennyi emlőrákos férfi beteg hormonreceptor-érzékeny daganatban szenvedett, gyógyszermellékhatásról 53 százalékuk számolt be.

Az emlőráksejtek bizonyos hányada a női nemi hormon, az ösztrogén hatására növekszik. A hormon hozzákötődik e sejtek ösztrogénreceptorához. A Tamoxifen úgy bomlik le a szervezetben, hogy ugyancsak a receptorhoz kötődik, így megakadályozza az igazi hormon odatapadását, ezzel gátolva a daganatsejteknek a növekedését. A férfi betegek által tapasztalt mellékhatások között szerepeltek hőhullámok és szexuális zavarok, súlygyarapodás, véralvadási zavarok, depresszió és rossz alvás.

Sokszor olyan erőteljesen, hogy a betegek úgy határoztak, elhagyják a szert. Sharon Giordano és munkatársai feltételezik, hogy a nemkívánatos hatások a gyógyszer hormonális tulajdonságai következtében ilyen gyakoriak, és hangsúlyozzák, hogy olyan készítményre volna szükség, mely gátolja a daganat növekedését, de nincs hormonhatása, és ezért nem okoz a férfibetegeknek ilyen sok panaszt.