Kommunikálhatunk a vegetatív állapotú betegekkel?

Elektroenkefalográfiás készülék (EEG) segítségével sikerült megállapítaniuk kanadai orvosoknak, hogy véglegesen vegetatív állapotúként diagnosztizált páciensek valójában tudatában voltak az őket körülvevő világnak.

A technika mozgatható, olcsó változata is kifejleszthető, amely lehetőséget kínál az ágyhoz kötött betegek pontos diagnózisára és a velük való kapcsolattartásra – állítják a tanulmány szerzői. Eredményükről a The Lancet című orvosi folyóiratban csütörtökön számoltak be.

Az állandósult vegetatív állapotban – definíciója szerint – a páciens az éberség jeleit mutatja anélkül, hogy tudatában lenne saját magának vagy környezetének, míg a kómában lévő ember sem az éberség, sem a tudatosság jeleit nem mutatja.

Adrian Owen és Damian Cruse, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatói tizenhat agykárosodott, vegetatív állapotban lévőként diagnosztizált pácienst vizsgáltak meg, valamint 12 egészséges kontrollszemélyt. Tesztjükhöz EEG-készüléket használtak, amelynek elektródáit a vizsgált személy koponyájához rögzítik, majd az elvezetések útján észlelik és rögzítik az agysejtek aktivitásából eredő elektromos jeleket.

A vizsgált 16 beteg közül három határozottan és visszatérően az agyi aktivitás jeleit mutatta egyértelmű EEG-válasz formájában, amikor megkérték, hogy képzelje el, mintha jobb keze és lábujjai mozognának. Bár eközben nem mozgott kezük és lábuk, agyuk mégis egyértelműen olyan jeleket adott, mint a kontrollcsoportban lévő emberek agya.

A kutatók úgy vélik, hogy a kérés megértése és az agyi folyamat lefuttatása olyan összetett feladat, amely fenntartott figyelmet igényel, hiszen egyrészt meg kell hozzá érteni a beszédet, felismerni a szavakat, másrészt ki kellett választani az erre adandó megfelelő választ.

„Az általunk kidolgozott EEG-módszer olcsó, mozgatható, széles körben elérhető és objektív. Segítségével elérhető minden vegetatív állapotban lévő páciens, és alapvetően megváltoztatható állapotuk értékelése” – írták a szerzők.

Ezt a technikát eddig kevésbé érzékenynek tartották szakemberek, mint a funkcionális mágneses rezonanciás vizsgálatot (fMRI-t), amely működés közben mutatja az agyi aktivitást. Az fMRI-szkennerek azonban drágák és nagy méretük miatt nehézkes a vizsgálathoz való hozzáférés, ráadásul egyáltalán nem alkalmazhatók olyan esetekben, amikor a vizsgálandó személy testében bármilyen fém van, ami baleseti agysérülteknél sokszor előfordul. Az EEG-készülékkel végzett diagnózis ugyanakkor nem igényel mást, csak a fejhez illesztett elektródákat és egy kis méretű eszközt.

A kutatók úgy vélik, hogy módszerük továbbfejlesztve az igen-nem válaszoknál mélyebb kommunikációt is lehetővé tehet egyes páciensekkel, akik ezen az úton megoszthatják belső világuk történéseit az orvosokkal.