A királylepke védett állat, de tenyésztik is, és főként esküvőkre adnak el belőlük, ahol tömegesen engedik őket szabadon, hogy az élénk narancs alapon feketével erezett szárnyú pillangókkal színpompássá tegyék a rendezvényt.
A pompás királylepke genetikai állománya egyúttal a hosszú távon vándorló állatok közül is az első leírt genom. Becslések szerint minden ősszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul 3500–5000 kilométeres útra Észak-Amerika és Mexikó között. A Danaida-lepkének is nevezett pillangó vándorlásának különlegessége, hogy életciklusa mindössze néhány hónap, ezért másik generáció tér vissza ugyanazon az útvonalon, mint amelyik elindult.
„Ezzel a genomszekvenciával a kezünkben kifogyhatatlan lehetőségeink vannak arra, hogy megértsük a hosszú távú migráció genetikai és molekuláris alapját” – nyilatkozta Steven Reppert, a Massachusettsi Egyetem orvosi karának kutatója, akinek tanulmánya a Cell című szakfolyóiratban szerdán jelent meg. A kutatók ezért főként a látásért, tájékozódási képességért és életritmusért felelős gének elemzésére összpontosítanak.
