Megtalálták a legősibb ilyen fosszíliát

Az őskövületek százmillió évvel régebbiek, mint az eddig ismert legkorábbi ilyen életformák.

WA
2011. 11. 28. 15:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem geológusai Mongólia délnyugati részén gyűjtöttek üledékkőzeteket, amelyek a cryogeniumnak nevezett földtörténeti időszakból származtak.

A Föld a valaha volt legintenzívebb eljegesedését élte át a 715 millió és 635 millió évvel ezelőtti periódusban. A „hógolyó Föld” elmélete szerint ebben az időszakban a bolygót két masszív eljegesedés sújtotta, a jégpáncél akár az Egyenlítő vidékét is beboríthatta. Ebből az időszakból viszonylag kevés fosszília maradt fenn, ezáltal a tudósoknak nehéz meghatározni, hogy az adott korban milyen életformák léteztek – olvasható az MIT honlapján és a LiveScience tudományos hírportálon.

A tudósok a kőzetdarabokat savban oldották fel, majd aprólékosan átvizsgálták az üledéket, érdekes alakzatokat keresve a mikroszkóp alatt. Hamarosan több száz épségben fennmaradt fosszíliát fedeztek fel, amelyek miniatűr korsókra emlékeztettek. Tanja Bosak, az MIT docense összehasonlította az őskövületeket a modern egysejtűekkel, és majdnem teljes egybeesést talált a csillósok egyik rendjével, a Tintinnidákkal. Míg a többi csillós egysejtű, ha elpusztul, egyszerűen felolvad a tengervízben, a Tintinnida rendhez tartozók vázuknak köszönhetően fosszilizálódnak.

Namíbiában egy másik egysejtű, a likacsosházúak vagy likacsoshéjúak (Foraminifera) fosszíliái kerültek elő a valaha volt tengerfenéken képződött mészkőből. A likacsosházúakat kalcium-karbonátból álló héj – avagy ház – borítja.

„A csillósok és a likacsosházúak gyakorlatilag semmit sem változtak az elmúlt 700 millió év során” – hangsúlyozta Bosak, aki kollégáival olyan amőbák fosszíliáit is felfedezte, amelyek valamiféle héjjal rendelkeztek.

Mint a kutatók rámutatnak, a korai élet a Földön sokkal összetettebb lehetett, mint eddig feltételezték, és az őskori egysejtűek indíthatták be a soksejtű életformák, az első állatok kifejlődésének folyamatát. A kutatásról a Geology című folyóiratban jelenik meg részletes tanulmány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.