A felfedezésről a Gerinces Őslénytani Társaság (Society for Vertebrate Paleontology) közgyűlésén számoltak be Las Vegasban.
Korábban is kerültek elő dinoszaurusz-maradványok a hatodik kontinensen: így 1986-ban feltárták a páncélos növényevő dinoszauruszok, az ankylosaurus maradványait, amint bebizonyosodott, hogy éltek az Antarktiszon hadroszauruszok (kacsacsőrű dinoszauruszok) is – olvasható a Live Science tudományos hírportálon.
Az argentin paleontológusok Ariana Paulina Carabajal, a Plaza Huincul-i Múzeum kutatója irányításával a James Ross-szigeten végeztek feltárásokat. Az ásatások során tengeri hüllők, halak és gerinctelen állatok fosszíliái kerültek elő nagy számban, a dinoszaurusz-leletre azonban az expedíció utolsó napjáig kellett várni, amikor egyetlen szauropodacsigolyát találtak. A hosszú nyakú, nagytestű növényevő százmillió évvel ezelőtt élt.
„Nem sok mindent tudunk kezdeni egyetlen csigolyával, így azt sem tudjuk megállapítani, hogy melyik nemzetséghez tartozott a szauropoda” – magyarázta Carabajal. Hozzátette, hogy az Antarktiszon nagy valószínűséggel sok dinoszaurusz fosszília lehet, ám itt nagyon nehéz feltárásokat végezni, ráadásul az éghajlati viszonyok nem kedveztek a csontok fennmaradásának sem. „Itt egyetlen teljes épségben fennmaradt csont sem kerül elő” – mondta.
„Amikor a szauropodák benépesítették a Földet, az Antarktisz északabbra feküdt, mint manapság, ezért az éghajlata is sokkal enyhébb lehetett – emelte ki a kutató, aki szerint a csigolya sokat elárul a dinoszauruszok vándorlásáról is. – Százmillió évvel ezelőtt az Antarktisz még nem vált el Ausztráliától és Dél-Amerikától. Ily módon a dinoszauruszok átsétálhattak az egyik mai kontinensről a másikra, egyfajta hídként használva az Antarktiszt.”
origo.hu
Jöhet a népszavazás: munkaszüneti nap lehet december 24.
