Nagy vihart kavart Romolus és Remus

A Romulust és Remust szoptató nőstényfarkas bronzszobra miatt csaptak össze ismét az olasz és német tudósok.

A római capitoliumi múzeumban őrzött farkasszobor eredetét magyarázó felirat kijavítását sürgette a Der Spiegel című német hetilap azt állítva, hogy a közhittel ellentétben nem ókori, hanem a középkorban született alkotásról lenne szó. „Lehet, hogy nem pontosan akkor készült, amikor mi hisszük, de a nőstényfarkas a miénk, és Róma alapítását jelképezi” – üzent vissza a római Il Messaggero.

A 2006 óta tartó datálási vita az itáliai kutatókat is megosztja. A szobrot restauráló Anna Maria Carubba régész szerint a farkas esetében használt bronzöntési technika középkori eredetre utal. A szobron végzett szénizotópos kormeghatározás szintén a 12–13. századra helyezte az alkotás keletkezését.

Andrea Carradini, a római egyetem klasszikus kori régészeti tanszékének professzora az Il Messaggerónak leszögezte: biztos benne, hogy a nőstényfarkas a Krisztus előtti 5. században készült. Carradini szerint ezt a városalapítás helyszínén, a római Palatinus-dombon talált legutolsó régészeti leletek is megerősítik. Előkerült a Romulus alapította város egykori fala és Romulus lakóháza, miért ne maradhatott volna fenn a farkas is, mely az etruszkkori szobrokat idézi, például az Arezzói kimérát.

Vita egyedül azt nem említi, hogy az eredetileg csak a farkast ábrázoló szobrot 1473-ban, Andrea Pollaiolo egészítette ki az ikrek alakjaival. A német sajtóban megjelent cikk után a capitoliumi múzeum jelezte, hogy a farkas melletti táblájára ráírják, nem kizárt, hogy középkori alkotásról van szó.