A Birminghami Egyetem, valamint a bécsi Ludwig Boltzmann Intézet régészei geofizikai képalkotó eljárások segítségével pásztázták a területet a Stonehenge Hidden Landscape Project elnevezésű program keretében. Így fedezték fel azt a két óriásgödröt, amelyet a napfelkelte és a naplemente irányába tájoltak. A gödrök azelőtt keletkeztek, mielőtt ötezer éve létrejött a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény – olvasható a BBC News hírei között.
A gödrök Stonehenge-től északra, az úgynevezett Cursus neolitikus „ösvényen” belül helyezkednek el. Kőtömbök emelkedhettek itt, esetleg cölöpöket verhettek le, vagy tüzet gyújthattak a gödrökben. A 2,5 kilométer hosszú Cursust két párhuzamos árok határolja, amely az északi oldalán megszakad, ez lehetett a létesítmény főbejárata.
Vince Gaffney, a Birminghami Egyetem professzora, a projekt vezetője szerint első ízben fedeztek fel hasonló építményt Stonehenge közelében. „A felfedezés betekintést enged abba, hogyan zajlottak a szertartások a Cursuson belül” – hangsúlyozta Vince Gaffney, aki szerint a felvonulók a keleti gödörtől indultak el.
Mint Henry Chapman, a Birminghami Egyetem docense kifejtette, ha figyelembe veszik a két gödör közti távolságot, a processzió délre tehette meg az út felét, amikor a Nap pontosan Stonehenge felett helyezkedett el. „Ez nem lehet puszta véletlen, vagyis a Cursus egykori építői pontosan kiszámították a szent út hosszát és a gödrök elhelyezkedését” – magyarázta Henry Chapman.
