Az elmúlt napokban három sikeres robotasszisztált prosztataműtétet hajtott végre Kovács Gábor urológus főorvos a volt MÁV kórházban (ma HM Állami Egészségügyi Központ). Mindez az itteni orvosi közönség számára újdonságot jelentett, mivel hazánkban ma még egyetlen ilyen berendezés sem üzemel. Éppen ezért bemutatás céljából tette lehetővé a kaliforniai gyártó magyarországi képviselője, a Dutchmed Kft., hogy idehaza is kipróbálják a világ más pontjain már bevált, egy évtizede létező, kiforrott berendezést.
A robotasszisztált sebészeti beavatkozásokat világszerte mindenekelőtt rákos daganatok műtéti eltávolítása során alkalmazzák. Különösen az olyan belső szervi daganatoknál van értelme bevetni, mint a prosztata, a vese, a vesemedence rákos elváltozásai, de a nőgyógyászati műtéteknél is használják.
A Da Vinci névre hallgató gép egy számítógép által vezérelt berendezés, amely egy műtő- és egy irányítókonzolból áll. Az irányítókonzol a műtétet végző orvos számára a műtéti terület háromdimenziós, jelentősen kinagyított képét mutatja. A színes képet egy, az orvos által irányított endoszkóp biztosítja. A sebészi eszközöket az orvos az ujjaihoz gyűrűkkel kapcsolódó irányítókonzol segítségével, távvezérlés útján működteti. Ennek páratlan előnye, hogy a konzolt vezérlő orvos jóval nagyobb kézmozdulatai a beteg testében működő szerszámok milliméteres és a természetes kézremegéstől megtisztított mozdulataiként követődnek le. Ez a hagyományos eljárásokkal szemben hatványozottan nagyobb pontosságot eredményez, például nem vág el idegeket. A műtét rendkívül kíméletes voltának köszönhetően a prosztataműtéten átesett beteg később szinte bizonyosan megőrizheti vizelettartó és szexuális képességét. A távvezérlés lehetővé teszi, hogy az orvos akár a Föld túloldaláról, online internetes kapcsolat közvetítésével végezze a beavatkozást.
A nagy vágásokat mellőző „kulcslyuksebészet” mellett szól, hogy a beteg lényegesen rövidebb idő alatt felépül, kisebb vérveszteséget szenved el a műtét során, és a kevesebb szövődmény miatt kevesebb antibiotikumra, fájdalomcsillapítóra lesz szüksége a későbbiekben. Mindez – ha áttételesen is, de – jelentősen csökkenti az egészségügyi kassza kiadásait. Papp György osztályvezető főorvostól megtudtuk azt is, hogy a műtőrobot nagy előnye, hogy a sebészi asszisztencia szerepét eljátszó robotkarok nem fáradnak el a fogók és kampók kezelésétől, szemben az emberi asszisztenciával, amelynek teljesítőképessége bizony korlátos.
Balla Gábor, a Dutchmed Kft. ügyvezetője arról tájékoztatta az MNO-t, hogy az USA-ban 1500, az EU-ban 350 Da Vinci robot üzemel. A hazánkhoz hasonló népességű Csehországban kilenc, Romániában és Ausztriában hét-hét, Szlovákiában pedig egy ilyen berendezés szolgálja az egészségügyet, míg Magyarországon egy sem. Bár 2009-ben volt már kísérlet arra, hogy Magyarországra is kerüljön ilyen berendezés, a beszerzés azonban akkor részben a politikai akarat hiánya, részben az új sebészeti eljárást elutasító idősebb orvosok ellenállása miatt nem történt meg.
Tény, hogy a robot nem olcsó, és nem is csökkenti az egyes műtétek költségeit sem. Ára kétmillió euró, ami tartalmazza a háromfős orvosi team képzését, száz műtéthez szükséges mennyiségű segédeszközt (a robotkarokra szerelhető ollók, szikék, fogók stb.), valamint garanciát és szervizhátteret is. Évi kétszáz műtéttel és 1,5 millió forintos működési költséggel számolva hét év alatt térülne meg, ha Magyarország beruházna egy ilyen berendezésbe. Mindez azonban nem lehet csak anyagi kérdés.
Az amerikai gép bemutatóján részt vett Jan Schraml, a csehországi Ústí nad Labem kórház urológiai osztályának nemzetközi hírű főorvosa is. A szakember elmondása szerint osztályán évente 180-200 korai stádiumban lévő prosztatarákos beteget műtenek meg a Da Vinci robot segítségével, de nem csak urológiai, hanem nőgyógyászati, gégészeti műtétekhez is igénybe veszik, így 500 robotasszisztált műtétre kerül sor.
A prosztatadaganat számos fejlett országban a férfiak leggyakoribb rákos megbetegedése. Magyarországon (2006-ban) minden 100 ezer férfi közül 85,6 esetében alakult ki, és közülük 24,2-en haltak meg. A prosztatadaganat idejében történő felismerése esetén jöhet szóba a műtét. A nagy pontosságot lehetővé tevő robotasszisztált beavatkozások az esetek többségében teljes sikert hoznak nemcsak a beteg felépülése, de a további életminősége szempontjából is.
A kérdés tehát már csak az, hogy rendel-e, vagy képes-e rendelni a magyar állam ilyen berendezést. A három hazai műtétet jegyző Kovács Gábor főorvos szerint a cseh példából kiindulva kilenc példány lenne az ideális, de ha csak hármat beszerezne az egészségügyi kormányzat, már az is jó kezdetet jelentene. A labda tehát mostantól a döntéshozók térfelén pattog.
