Nem jó hír, hogy ezek is veszélyt jelenthetnek

A megújuló energiaforrások is veszélyt jelenthetnek az élővilágra – derül ki a BirdLife Europe által készített jelentésből.

Hiába fedezik az emberek Európa energiaigényét egyre nagyobb arányban megújuló forrásokból, sokszor ezek nem a leghatékonyabb és az állatvilágra nézve nem a legbiztonságosabb zöldtechnológiák alkalmazásával történnek – fogalmaz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ernyőszervezete, a BirdLife Europe jelentése.

A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az élővilág védelme együttesen biztosítható a szél, a nap vagy a tenger energiájának bölcs hasznosításával is. Ennek ellenére 2020-ig a beruházások csak mintegy ötödét fordítják ezekre a technológiákra. „Ha az európai kormányok elkötelezettek a valóban zöldenergiák iránt, akkor az élővilágra jelentős kockázatot jelentő agroüzemanyagok és a nem átgondoltan létesített duzzasztó- vagy árapálygátak helyett a biztonságos és megfelelően alkalmazott technológiákat támogatják. Nem engedhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése pont a megújuló energiák térnyerése miatt gyorsuljon fel, amikor ezek célja éppen az emberi életminőség javítása lenne” – fogalmaz a szervezet. A jelentés segítheti a döntéshozókat abban, hogy a két szempontrendszert egyszerre tudják alkalmazni.

Ariel Brunner, a BirdLife Europe EU-szakpolitikai igazgatója szerint „a klímaváltozás az élővilágot és az emberiséget is fenyegeti. Míg az agroüzemanyagok használata katasztrofális következményekkel jár, a szél, valamint a megfelelően használt hullám- és árapály-energia az élővilág fenyegetése nélkül szolgálhatja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési célokat”.

A természetvédő szervezet szerint el kell nyerni azoknak a befektetőknek a bizalmát, akik a megújuló iparágakba invesztálnak. Ez úgy lehetséges, ha az Európai Unió kötelezően teljesítendő és erős környezet- és természetvédelmi célokat állít a tagországok elé 2030-ra. Mindeközben növelni kellene Európa technológiai és kutatási pénzeszközeit, és azokat úgy hasznosítani, hogy a fejlesztések ne csak alacsony szén-dioxid-kibocsátásra, hanem az élővilág megóvására is koncentráljanak. Az EU mellett a tagállamok kormányainak is nagy a felelőssége: meg kell határozniuk az államok energiaforrásinak összetételét és szabályozniuk kell a különböző – és egymással versengő – földhasználati módokat – vélik a szakértők.

A jelentés szerint miközben például Skócia és Németország erős szabályokkal és stratégiai tervekkel támogatja a zöldberuházásokat, más országok nem tudják megelőzni a kontrollálhatatlan és káros fejlesztéseket.