Rabszolgák építették fel a mai Londont

A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a rómaiak kereskedelmi és üzleti központkén alapították Londont (Londiniumot) Kr. u. 50 táján, ám a legújabb régészeti leletek a brit főváros sokkal kevésbé békés születésére utalnak.

Az ásatások során több száz koponyát tártak fel London föld alatti folyója, a Walbrook mentén. A koponyák többsége fiatal férfiaké volt, Dominic Perring, a University College London régészeti központjának igazgatója szerint az elhunytak Boudicca rebellis icenus királynő törzsének tagjai lehettek, akiket Londiniumba hoztak, hogy megépítsék az új katonai erődöt – olvasható a The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

A British Archaeology e havi számában publikált tanulmányában Dominic Perring arra utal, hogy némely koponyáról lefejtették az izomzatot. Ebből a régész arra következtet, hogy a rabszolgákat a munkálatok befejezése után kivégezték.

Elmélete további bizonyítékaként értékeli Dominic Perring, hogy a gerendákat „bennszülött” famegmunkálási eljárásokkal készítették elő, szemben a birodalomszerte a római ácsok által alkalmazott módszerekkel. A régész szerint ez újabb érv a kényszermunka-elmélet alátámasztására.

Az a tény, hogy London újjáépítése során nem emeltek templomokat vagy a kereskedelmi és pénzügyi tevékenység lebonyolítására szolgáló bazilikát, bizonyítja, hogy London közvetlen katonai irányítás alatt állt. „Ez volt az a parancsnoki központ, ahonnan a római hatalmat gyakorolták Britanniában„ – vélekedett Dominic Perring.

Az icenus vagy icén egy brit törzs volt, mely a mai Norfolk területén élt a Kr. e. 1.–Kr. u. 1. században. Fő városaik Cambotium (a mai Cambridge) és Venta (a mai Caistor) voltak. Kr. u. 60-ban Boudicca királynő vezetése alatt fellázadtak a rómaiak zsarnoksága ellen, elfoglalták Camudolumot (ma Colchester), elpusztították Verulamiumot (St. Albans), és 70-80 ezer embert megölve felégették Londiniumot. Miután Suetonius Paulinus leverte a felkelést, Boudicca Kr. u. 61-ben öngyilkos lett.