A szauropodák a második legváltozatosabb dinoszauruszcsoport, amelybe a jelenlegi ismeretek szerint másfél száz faj tartozott. A szaurupodák fosszíliáit felfedezték már Észak- és Dél-Amerikában, maradványaik előkerültek Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában és Európában. A hatodik kontinensen korábban ugyan feltártak dinoszauruszmaradványokat, például a páncélos növényevő dinoszauruszok, az ankylosaurus fosszíliáit, ahogy az is bebizonyosodott, hogy éltek az Antarktiszon hadroszauruszok (kacsacsőrű dinoszauruszok) is. Azonban mindmostanáig az őslénykutatók nem találtak arra bizonyítékot, hogy a szauropodák az Antarktiszon is előfordultak – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
Az argentin kutatócsoport Ignacio Alejandro Cerda vezetésével a James Ross-szigeten tárt fel egy szauropoda-farokcsigolyát. A csigolya mérete, alakja alapján az őslénykutatók arra a következtetésre jutottak, hogy titanoszaurusz-fosszíliáról van szó. „A lelet újabb adalékkal gazdagítja az Antarktisz kréta időszaki állatvilágára vonatkozó ismereteket” – emelték ki a szerzők.
A titanoszauruszok a szauropoda dinoszauruszok egy csoportja volt. Ide tartoztak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha benépesítették a Földet, mint például a 100-200 tonnára becsült tömegű Argentinosaurus és a Paralititan. A csoportot a görög mitológiából ismert titánok után nevezték el.
