Bruce Spiegelman kutatásvezető, a bostoni Dana-Farber Rákintézet és a Harvard Egyetem orvosi karának sejtbiológusa felidézte: számítottak arra, hogy a test szövetei valamilyen módon értesülnek a mozgásról, az izmok működéséről.
A Nature tudományos magazinban szerdán közzétett tanulmányban a kutatócsoport egy fehérjéről számol be, amely kémiai hírvivőként tevékenykedik. Mint megállapították, a görög istenek hírnökéről, Iriszről elnevezett irisin szintje mozgás közben megemelkedik az izomsejtekben. Kiderült az is, hogy az irisinfehérje hatására átalakul a fehér zsírszövet, amely a bőr alatt rakódik le és az elhízást okozza.
Nem veheti át a mozgás szerepét
Amikor a fehérjét elhízott, a diabéteszt megelőző állapotban lévő, mozgásszegény életmódra kényszerített egerekbe fecskendezték, az anyag olyan géneket aktivált, amelyek a káros fehér zsírszövetet „jó”, barna zsírrá alakítják át. A barna zsírszövetről tudott, hogy több energiát használ fel, mint amennyit a mozgás elfogyaszt. Az irisin azonban nem építi az izmokat, így a mozgás szerepét soha nem veheti át teljesen.
A fogyásban segíthet
Egy egércsoportot a tanulmány részeként nagy zsírtartalmú étrenden tartottak, ezzel rontották szervezetük glükóztoleranciáját. Az irisinfehérje 10 napos adagolásának hatására az állatok szervezete jobban szabályozta a vércukor és az inzulin szintjét, így sikerült megelőzni náluk a diabétesz kialakulását, és túlsúlyuktól is könnyebben szabadultak meg.
Mint a kutatók elmondták, elképzelhető, hogy egy irisinen alapuló szer humán klinikai próbái két éven belül megkezdődhetnek. Spiegelman egyúttal társalapító is a bostoni székhelyű Ember Therapeutics vállalatnál, amely a szer fejlesztési jogait birtokolja. A kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete, a NIH is támogatta.
