Életet lehelnek a lápba + Képek

A Vindornya-láp élőhelyének helyreállítására és fejlesztésére 300 millió forint európai uniós támogatást nyert el Vindornyaszőlős önkormányzata.

A 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi területen 6-7 hektáros tórendszert alakítanak ki. A két összefüggő és egy különálló – 1,2-2,10 méter mély – tó vízszintszabályozására zsilipeket építenek ki. A tórendszert pallójárda veszi majd körül, így a turisták bebarangolhatják a lápot, közvetlen közelről csodálhatják meg a tó élővilágát. Az információs táblákkal kiépített túraútvonal csatlakozik majd a Vindornya-csatorna vonalát követő Vidra tanösvényhez, ahol már elkészült a kilátó is. A 330 méterenként elhelyezett oktatótáblák a lápon élő állat- és növényvilágról, a sás, a gyékény felhasználásáról tartalmaznak érdekes információkat – ismertette Vindornyaszőlős független polgármestere.

Csak télen dolgozhatnak

Hozzátette, a lápon természetvédelmi okok miatt csak a téli időszakban dolgozhatnak, így a természeti értékek, az őshonos, védett növény- és állatfajok védelmét, a vizes élőhely megőrzését szolgáló beruházás várhatóan 2013 végén, 2014 elején fejeződik be.

Öngyulladás

A nyílt vízfelület kialakításával javul majd a terület vízellátása is, és ezzel meg tudják akadályozni a terület további száradását és az öngyulladást, ami a kilencvenes években gyakran okozott gondot. A száraz időszakokban a megmaradt láp növényzetével együtt többször leégett, 1995-ben például a kigyulladt lápon több hónapon keresztül izzott a tőzeg, és a széljárástól függően a kellemetlen, szúrós szagú füstöt olykor Hévízen, Keszthelyen és a környező településeken is érezni lehetett – emlékeztetett Tálos Zoltán.

Felidézte, hogy a vindornyaszőlősi lápon a 19. században kezdődött el a tőzeg kitermelése, ami a 20. század ötvenes éveiben „nagyüzemivé” vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot a töltések között átvezették a lápon. A tőzeg kitermelése után a patakot a szabályozott mederben hagyták, így az elhagyott bányaterület fokozatosan kiszáradt, amely a szélsőségesen száraz időszakban a hátrahagyott – kitermelésre nem érdemes – tőzeg öngyulladásához vezetett.

Rehabilitáció

A „roncsolt” lápterület azonban az elmúlt években gazdag élőhellyé vált, de a túlzott kiszáradás gátolja a rehabilitációs folyamatokat – mutatott rá a polgármester. Szólt arról is, hogy a természeti értékek és terület biztonságának védelme mellett a projekt egyik célja az idegenforgalom fellendítése. A 350 lakosú Vindornyaszőlős a Zalaszentgrót–Sümeg–Keszthely háromszög közepén található, és a Hévízen, Zalakaroson pihenő turistákra is számítanak.

Vindornyaszőlős nevezetessége a Buruczky tanösvény is. A faluból a hegyre felvezető 8 kilométeres túraútvonal végighalad a Kovácsi-hegy 200 méter hosszú bazaltutcáján. A barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó Közép-Európában egyedülálló földtani képződmény.