Ez okozhatja a szívbetegséget

Közelebb kerültek a kutatók ahhoz, miként befolyásolják a gének a szív egészségét.

BL
2012. 01. 23. 17:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az állatkísérletekben azok az egerek, amelyeknél aktívan, bekapcsolva hagyták a szóban forgó gént, a későbbiekben szívizomproblémáktól szenvedtek.

Viszonylag új kutatási területnek számít az epigenetika, amely nem azt vizsgálja, hogy milyen a gének felépítése, hanem azt, hogy milyen környezetben, hogyan működnek azok. Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos környezeti hatás – például az étrend vagy akár a méhen belüli élet alatt az anya egészsége – befolyásolja a gének aktivitását, ezzel bizonyos megbetegedések esélyét a születés után, akár gyerekként, akár felnőttként a későbbi életben.

A San Franciscó-i Gladstone Intézet kutatói két génre összpontosították figyelmüket, és ezek szerepére a szívizmot érintő egyik betegség, a kardiomiopátia kifejlődésében. A szív pumpafunkciójának gyengülésével járó szívbetegség halálhoz vezethet felnőttként, sőt akár már gyerekkorban is.

Az egyik vizsgált gén, a Six1 jelű fontos szerepet játszik az embrionális élet során a szív kialakulásában, míg a másik, az Ezh2 jelű génnek más gének, köztük a Six1 kikapcsolása a feladata, amikor elérkezik az idő, és működésükre nincs tovább szükség a magzat fejlődésében. Egérkísérleteikben a kutatók azt vizsgálták, mi történik a későbbiekben, ha az állat magzatkorának különböző időpontjaiban leállítják az Ezh2 gén működését, így az nem kapcsolja ki a Six1 gént, amely emiatt a szokásosnál tovább működik.

Úgy találták, hogy bár a rágcsálók látszólag normálisan és egészségesen jöttek világra, elkezdődött náluk a kardiomiopátia kialakulása. Ez arra utal, hogy a gén kikapcsolódásának elmaradása nem azonnal ugyan, de az élet későbbi szakaszában folyamatosan érezteti hatását, hozzájárulva ezzel a szívizom gyengüléséhez, a szívelégtelenséghez.

A kutatók azt tervezik, hogy a későbbiekben megvizsgálják, milyen környezeti – étrendi, orvosi és egyéb – okok állhatnak a gén elmaradó kikapcsolódásának hátterében. A tanulmányt a Nature Genetics című tudományos folyóiratban ismertették szerzői.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.