A több különböző egyedtől származó sejtek egyesítéséből származó, úgynevezett kiméra majmok mesterségesen létrehozott embrióját egy nőstény majom hordta ki – számoltak be róla a Cell című tudományos folyóiratban a tanulmány szerzői.
A kimérák fontosak az embrionális fejlődés tanulmányozásához, de eddig főként egerekre korlátozódott a terület kutatása. A most megszületett, hat különböző egyed sejtjeiből létrehozott kiméra rhesusmajmok egészségesek.
„A sejtek soha nem olvadnak össze, ám együtt maradnak és közösen tevékenykednek a szövetek és szervek kialakításában” – magyarázta Shoukhrat Mitalipov, a portlandi Oregoni Egészség- és Tudományegyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Hosszas kísérletezés után a kiméra majmokat úgy sikerült létrehozni, hogy a kutatók a rhesusembriók egészen korai állapotából vettek embrionális őssejteket, és ezeket a még totipotens (mindenre képes) sejteket keverték össze. A magzatkezdeményből származó totipotens sejtekből még a teljes állat, annak minden szövete és szerve létrejöhet, mert a specializálódást megelőző állapotban van a sejt.
A kezdeti, laboratóriumi embrionális őssejtekből kiindult kísérletek kudarca arra utal, hogy ezek a tenyésztett, és akár évtizedekig fenntartott őssejtek nem annyira potensek, mint az élő embrióban található sejtek. Úgy tűnik, hogy a biológiai útvonal, amely korlátozza az őssejtek átalakulási képességét különböző szövetekké, korábban kapcsolódhat be a főemlősöknél, mint az egereknél.
Fontos következménye ennek, hogy az őssejtterápiák nem modellezhetők kizárólag egerekkel. Ahhoz, hogy a laboratóriumból a klinikai gyakorlatba kerülhessenek át ezek a terápiák, „embereken szükséges tanulmányoznunk azokat, beleértve a humán embriókat is” – tette hozzá Mitalipov a BBC hírportáljának adott interjúban.
Kimérák tanulmányozásával juthatnak közelebb a kutatók az embrionális fejlődés folyamatában fontos szerepet játszó gének megismeréséhez, valamint az egész fejlődési folyamat megértéséhez.
