Míg az ember igencsak korlátozott mértékben képes sérült szervei és végtagjai regenerációjára, a halak és kétéltűek meglepő képességekkel rendelkeznek ezen a téren. A leglátványosabb példa erre az axolotl, de a zebrahal is a megújulás mestere: nemcsak uszonyait, hanem szívizmát, látóidegét vagy gerincvelőjét is képes pótolni.
A Konstanzi Egyetem kutatói a farokúszó csonkításával kísérleteztek, mivel az nem létfontosságú szerv. A kurtítást követően egy több sejtrétegből álló szövet kezdte lezárni a sebet, ezzel egy időben pedig a csonk sejtjei elvesztették addig jellemző tulajdonságaikat, és gyorsan osztódó, új szövetet létrehozó sejtcsoportot alkottak, az úgynevezett blasztémát.
Ehhez a folyamathoz – mint azt a kutatók kimutatták – retinsav szükséges. Ez az A-vitaminból előállított molekula olyan géneket kapcsol be, amelyek fontosak az új szövet képződése szempontjából. A retinsav mesterségesen megnövelt koncentrációja fokozza a sejtosztódás ütemét a blasztémában: amint genetikai változtatással átmenetileg meggátolták a halakat a retinsav termelésében, blasztéma sem képződött. Sőt retinsav nélkül a már újraképződött uszonyrészekben kialakult blasztéma is elhalt.
Meglepetten szemlélték, amint a genetikailag módosított zebrahalaknál néhány óra leforgása alatt zsugorodni kezdett az újra kinőtt farokúszó – írták a kutatók a Development című szaklapban a Der Spiegel internetes kiadásának ismertetése szerint.
Alapesetben a sejtek túlzott mértékű elburjánzását – mint a rák esetében is – meg kell akadályoznia a szervezetnek. A retinsav azonban aktivál egy gént, amely a gyors ütemben szaporodó sejteket megóvja a pusztulástól: ezzel biztosítják a blasztéma sejtjei önnön túlélésüket.
Eredményeik révén a kutatók előrelendítették a regeneráció kutatását. Reményeik szerint akár az emberi sebgyógyulást is segíthetik az új ismeretek. Ha ugyanis sikerült átlátni a folyamatot egy állatnál, az segíthet fényt deríteni arra is: miért van az, hogy az ember alig képes regenerálni testrészeit és szerveit.
Így növeszt magának új szerveket
Német kutatóknak egy csaknem három évtizede fennálló rejtélyt sikerült megfejteniük.
2012. 01. 03. 10:41
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!