65 millió éve halt ki, most fedezték fel

A Pireneusokban találták meg egy új teknősfaj egyik képviselőjét. A dinoszauruszok kortársa volt.

A felfedezésről a Cretaceous Research paleontológiai folyóirat online kiadásában jelent meg tanulmány. A Pireneusokban rengeteg, a 70-65 millió évvel ezelőtti időszakból származó dinoszauruszfosszília került eddig elő. A paleontológusok több tucat lelőhelyet azonosítottak, ahol egyaránt találtak az utolsó dinoszauruszoktól származó megkövesedett csontokat, lábnyomokat vagy tojásokat. A Tremp-medence bolygónk leggazdagabb dinoszaurusz-lelőhelyei közé tartozik – olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

Ugyanakkor sokkal kevésbé ismert, hogy a korabeli ökorendszerekhez a dinoszauruszokon kívül számtalan gerinces és gerinctelen faj, növények, gombák és rovarok is hozzátartoztak. Az állatvilág jellegzetes képviselői voltak a teknősök, amelyeknek a fosszíliái viszonylag nagy számban kerülnek elő a Pireneusokban. Többnyire különálló páncéllemezeiket vagy kisebb lemezegyütteseket találtak, amelyek segítségével a kutatók általános képet kaphattak a teknősök morfológiájáról és testméreteiről. Igen ritkán tárnak fel viszont épségben maradt teknőspáncélt, még ritkábbak az olyan leletek, amikor az őshüllők csontjai is megőrződnek.

A katalóniai Isona i Conca Della járásban két ásatási szezonban (2008-ban és 2009-ben) több lelőhelyen számos teknősfosszíliát is feltártak. A Barranc de Torrebilles-i lelőhelyen például szinte teljes fosszíliák kerültek napvilágra: több tucat páncéllemezt találtak, és egy csaknem teljes páncélt. A legfontosabb leletnek a paleontológusok egy páncél belső részének töredékét tartják. A leletek alapján azonosították és írták le az új fajt, a Polysternon isonaet.

A Polysternon nemzetséghez tartozó két másik faj – a P. provinciale és a P. atlanticum –, valamint egy lehetséges harmadik, a P. mechinorum azonosítása már korábban megtörtént, maradványaik Franciaország déli részén és az Ibériai-félszigeten kerültek elő. A Polysternon isonae ovális, 50 centiméter hosszú és 40 centiméter széles páncéllal rendelkezett, maradványaira igen kemény homokkőrétegben bukkantak. Mivel fosszíliáit a krétakori kihalás földtani rétegeihez közel találták, nagy valószínűséggel a Polysternon nemzetség utolsó képviselője lehetett.